Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Söptei Imre: Kőszeg követe az utolsó rendi országgyűlésen

a titkos szavazáshoz. Három jelöltre voksolhattak. Fügh Zsigmond pol­gármester 2, Schlamatinger András tanácsnok 17, Nagy Károly helyettes főbíró 25 szavazatot kapott. 18 Mivel az 1839 és 1843 után ismét megvá­lasztott követ „oszlopos hivatalt" viselt a városban, ezért gondoskodni kellett helyettesítéséről az országgyűlés idejére. Erre a királyi biztos 1845. évi rendelete alapján a legidősebb, hivatalt nem viselő tanácsost Stettner Antalt jelölték ki, akinek Nagy Károly a város pecsétjét át is adta. Ezzel szemben Schlamatinger András eltérő véleményének adott hangot. 19 Nem sokkal a követ hivatalos munkájának kezdete előtt felvetődött a választópolgárság körében, hogy meg kellene esketni őt az utasítás betar­tására. Ez korábban nem volt szokás a városban, ezért a tanács szükségte­lennek ítélte. A választó község ragaszkodott javaslatához és kérték, hogy a Helytartótanácshoz terjesszék fel azt. A tanács tagjai ezt sem támogat­ták, ennek ellenére továbbították a kérvényt. A Helytartótanács a tanács­nak adott igazat, mert a követ megesketésével kapcsolatban az addigi gya­korlat megtartására utasította a várost. 20 Mielőtt az országgyűlés elkezdődött volna a követnek még egy köz­hivatali adósságát törlesztenie kellett. Az előző országgyűlésről készített elszámolásában ugyanis 23 ft 30 kr hiány mutatkozott, amelyet nem tu­dott számlákkal igazolni. Az összeget a város vezetésének felszólítására befizette, azzal a feltétellel, ha nyugtát tud szerezni, akkor visszakapja azt. Egyúttal kérte, hogy fizessenek számára előleget az első időszakra. 21 AZ ANYAGI FELTÉTELEK A követ a várostól költségei fedezésére és fizetésként 4 ft napidíjat és évi 180 ft szállásdíját kapott, továbbá fedezték a követ kisebb kiadásait 100 ft erejéig. Magával vihetett egy hajdút tekintélyének emelésére és személyes védelmére, akit szintén a város fizetett. Ez havonta 24 ft-ot tett ki. 22 Ko­rábban írnokot is kineveztek mellé, de 1847-ben ezt a választóközség fe­leslegesnek ítélte. A tanács végül kompromisszumos döntést hozott. Az első néhány hétre Nagy Károly nem kapott „írászt", hanem helybeli sze­mélyt fogadhatott fel 15 kr napidíjért. Az engedélyezett 15 kr nagyon kevés volt, Pozsonyban ennyiért nem lehetett jó munkaerőt kapni. A kö­vet a gondon úgy segített, hogy két kőszegi önkéntessel, akik ingyen vál­lalták a munkát, íratta leveleit és másoltatta a hivatalos iratokat december végéig. 24 Január elsejétől pedig a várossal hivatalosan is kineveztette Frő­lich Teofllt és Rátz Mihályt. Ők munkájukért szállást és napi 24 kr bért kaptak. Igaz a tanács kikötötte, hogy az előző időszakra nem követelhet­nek semmit. 5 A Pozsonyból 1848-ban visszatért követ által benyújtott elszámolá­sokból kitűnik, hogy az ott töltött 164 nap a városnak 1.035 ft-ba került, amelyből csak a követi napidíj 656 ft-ot tett ki. 340

Next

/
Thumbnails
Contents