Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követ választások a reformkorban Vas megyében

JózsefA falu jegyzője, és Arany János Elveszett alkotmány című munkájában élesen kigúnyolta és elítélte. Vas megyében az 1824 és 1845 között megtartott tisztújító közgyűlések között mindössze egyetlen olyan akadt, amelyen összeütközésre került sor, mégpedig 1832. május 22-én. A még aznap megszületett közgyűlési határozat megállapította, hogy a tisztújítás alkalmával „az ünnep jélességét meg homáloséttó, s a nemesi szabadság nyilvános meg sértésével öszve köttetett szeméiles huzakodások s ki szökések követtettvén e/".

77 Ezért a hasonló esetek magakadályozása céljából Kamondy Lajos megyei főügyészt utasították, hogy vizsgálja ki az esetet és arról tegyen jelentést a közgyűlésnek.

78 Azt, hogy a megyei főügyész nem sok terhelő adatot tudott összegyűjteni abból következtethetünk, hogy az eset után csaknem háromnegyed évvel, egészen pontosan az 1833. január 7-én megtartott közgyűlés a szóbanforgó atrocitás kivizsgálását elősegítendő, felszólította mindazokat, akik bármit tudnak az eseményről, hogy az illetékes szolgabíróknál vagy a megyei főügyésznél jelentkezzenek.

79 Abból, hogy nincs további adat az 1832. évi Vas megyei tisztújításon lezajlott események kivizsgálását illetően, azt valószínűsíthetjük, hogy e „személles huzakodások s ki szökések"*

0 valójában nem voltak igazán komoly súlyúak és jelentőségűek. ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÓ KÖZGYŰLÉSEK A tisztújító közgyűlések mellett a késő-feudalizmuskori magyar megyék életének másik kiemelkedő eseményei voltak az országgyűlési követek választására összehívott kongregációk. Mint az ismeretes, minden megye két követet küldhetett az országgyűlés alsótáblájára, mely követeket a megye elutazásuk előtt utasításokkal, az ún. anyautasítással látta el, amelyek a megyének a királyi előterjesztésekkel, valamint a várhatóan tárgyalás alá kerülő kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásait és véleményét tartalmazták. A követek ugyanakkor hazaküldött jelentéseikben rendszeresen és folyamatosan tájékoztatták megyéjüket az országgyűlés eseményeiről, a fontosabb felszólalások tartalmáról, saját állásfoglalásaikról, és e jelentések mellékleteként megküldték az országgyűlési tárgyalások során keletkezett különféle dokumentumokat, le-, át- és feliratokat, tervezeteket és javaslatokat. Fontos tudnivaló, hogy a követeknek - bármi is volt személyes véleményük egy adott kérdésről - mindig és minden helyzetben tartaniuk kellett magukat a számukra adott utasítások tartalmához, ha pedig olyan tárgy került szőnyegre az országgyűlésen, amelyre vonatkozóan nem volt érvényes utasításuk, akkor ezt jelezniük kellett küldőikhez, és be kellett várniuk az onnan az adott kérdéssel kapcsolatos ún. pótutasításokat. Az országgyűlések előtt az uralkodó meghívólevelet küldött a megyékhez, amelyben közölte az országgyűlés helyét, megnyitásának terve33