Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

pasztalatokra, indokolva a helyi jégkárok gyakoriságával, és figyelemmel a számításokkal bizonyított gazdaságosságra, javasolták a mielőbbi beszerzést.

37 Júliusban a közgyűlés megvitatta a rendőrkapitány jelentését, a gyors megvalósítás azonban nehézségekbe ütközött. A Meteorológiai Intézettől szerzett információk szerint ugyanis legalább 500 méterenként kellett volna felállítani egy-egy ágyút. Ezek helyének kijelöléséhez az intézet segítséget is ígért. Az első javaslat szerint a 9 nagy és 6-7 kisebb ágyú beszerzése 3.000-3.500 koronába került volna, amelyet 2-3 évre alatt kellett biztosítani a költségvetésben. A hozzászólók többsége támogatta a tervet, de Szovják Hugó tiszti ügyész úgy vélte, hogy erre a város nem kötelezhető, és nincs is meg a fedezete a városi pénztárban. A közgyűlés döntése alapján Kincs József, Tuczentaller Lajos, Draskovits Imre és Marton Károly tagokból álló bizottságot állított fel a rendőrkapitány vezetésével, hogy tegyenek jelentést az egész határ megvédésére alkalmas viharágyúk számáról, azok beszerzéséről, fenntartásáról pedig részletes költségvetést készítsenek.

38 A döntést külső erők is befolyásolták. Június 22-én hatalmas jégeső esett, amely a városban is jelentős károkat okozott, de a Kalchgraben és Pogányok nevű szőlőket úgy elverte a jég, hogy több gazda azt fontolgatta, végleg felhagy a műveléssel.

39 A bizottság vezetője igyekezett gyorsítani az ügyintézést, és ezért táviratilag Kőszegre hívta Raum Oszkárt, aki a helyszínt tanulmányozva, előzetes tervet állított össze. Azt javasolta, hogy összesen 23 nagyobb és kisebb ágyút kellene felállítani, melynek költségei mintegy 5.000 koronát, a fenntartási költségek, a puskaporral együtt további 2.400 koronát tesznek ki. A terv szerint az Óház tetőre került volna egy állomás, ahol állandóan egy megfigyelő tartózkodott. Ezt - a tervek szerint - összekötötték volna az Óház kilátótorony hasznosításával, ahol egy vendéglöt működtethetett volna a megfigyelő. A szakértő megígérte, hogy a felállításkor személyesen is segít. A bizottság tagjai Herényben tanulmányozták az ott már felállított telepeket. Véleményük szerint augusztusra állítható fel a védőrendszer, és elkezdhetik a védekezést.

40 Az ügy fontosságát mutatja, hogy július 26-án rendkívüli közgyűlés döntött a felállításról. Persze nem ment vita nélkül. Kőszegi József azzal a határozati javaslattal terjesztette elő a bizottság jelentését, hogy a következő évi költségvetés terhére szerezzék be az ágyúkat. Volt aki el akarta halasztani, volt aki egyszerűen időszerűtlennek vélte, de a többség támogatta a javaslat megvalósítását, amelyet végül egy tartózkodás mellett elfogadtak. Legtöbb vitát természetesen a költségek előteremtése váltotta ki. A háztulajdonra és a keresetre kivetett pótadót igazságtalannak tekintették, ha pedig csak a szőlő- és kerttulajdonosokra terhelik, úgy az nekik 305