Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Varga Nóra: „A buja életnek gyakorlásábul szármozni szokott veszedelmes nyavalák" Szombathelyen a századfordulón

kórt csak a múlt században tudták elkülöníteni egymástól, addig közös néven venereás betegségeknek (lues venerea, morbus venereus) hívták őket - a betegség megszerzésének legjellemzőbb módjára utalva - a szerelem istennőjének, Venus nevének alapján. A beteg, a betegség és a társadalom viszonyát jól tükrözte a „titkos betegség" elnevezés. Mára 22 kórokozóról bizonyították be, hogy nemi úton fertőz, azaz az STD (sexually transmitted diseases) körébe tartozik.

14 A múlt század végén az ország jelentős részére kiterjedő népbetegségek közé a TBC és az alkoholizmus mellett a nemi betegségek tartoztak.

15 Ekkor a szifiliszbetegek közti halálozási arány elérte a 7 %-ot.

16 A 20-as években Magyarországon volt - európai viszonylatban - a szifilisz morbiditása a legmagasabb; míg 100.000 lakosra nálunk 360 megbetegedés jutott (1928-as adat), addig Németországban 132 (1927), Svédországban 21 (1927), Csehszlovákiában pedig 138 (1921).

17 A BUJAKÓR FÉSZKEI A nemi betegségek - különös tekintettel a szifiliszre - története összefonódott a prostitúcióéval, hiszen a fertőzés terjesztését a századfordulóig csaknem kizárólag a prostituáltaknak tulajdonították. Ezért fontos a társadalom- és orvostörténet szempontjain túl a jogtörténeté, hiszen a prostitúció megrendszabályozása és a betegek elkülönítése ezzel párhuzamosan fejlődött. Kétségtelen, hogy a megbetegedések okát nem, de a fertőzések gócát a prostitúció különböző formái és „intézményei" jelentették.

18 „Szombathely város kéjelgési ügye"

19 a 19-20. századfordulóján A dualizmus időszaka Szombathely életében - a korabeli és ma is szívesen emlegetett kifejezéssel élve - az „amerikai tempójú" fejlődés, a modern, arányait tekintve vidéki várossá alakulás időszaka volt. A legdinamikusabb fejlődés Éhen Gyula polgármester (1895-1902.) személyéhez, tudatos városépítő tevékenységéhez kötődött. Természetesen az urbanizáció áldásai mellett jelentkeztek a városiasodással törvényszerűen együtt járó negatív jelenségek is. Mivel a prostitúció a társadalom betegsége, pontosabban tünete, árulkodik az őt kitermelő gazdasági, társadalmi, politikai struktúráról.

20 Érdemes tehát megvizsgálni, hogyan viszonyult az urbanizálódó Szombathely a vele együtt „virágzó" prostitúcióhoz és a nemi betegségekhez, milyen súlyú problémát jelentett(ek), milyen „gyógyszert" talált a város közössége, hogyan sikerült „megszervezni", ellenőrizni, illetve kezelni e bajokat. A sokféle elemzési szempont közül leginkább az üzletszerű kéjelgés jogi szabályozása tanulmányozható a szabályrendeletek tükrében. Az egészségügyi vonzatok vizsgálatát megnehezíti a rendőrségi iratok hiánya, a tisztiorvosi források valamint a statisztikai adatok esetlegessége. 284