Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Tilcsik György: Az 1817. évi szombathelyi tűzvész

ségeket. Az 1818. február 18-ai és február 25-ei tanácsülésen felszólították a lebontott boltok gazdáit, hogy végezzék el a bontás után szükségessé vált tereprendezési munkákat,

70 míg az április 1-ei tanácsülés mindössze egy hetet adott a még álló boltok tulajdonosainak, hogy azokat kiürítsék.

71 Ezek után kissé meglepő, hogy jó egy évvel később, az 1819. április 3-ai városi közgyűlésen Szabó Ignác, a megyei alispán arra figyelmeztette a várost, hogy a piactéri boltokat legkésőbb április 19-ig bontassa le.

72 Bár az elsők között rendelkezett arról a városi magisztrátus, hogy a városban lévő zsupptetős épületek tetőzetét mielőbb cserépre kell cserélni, ám e kérdés még az 1818. augusztus 12-én megtartott megyei közgyűlés,

73 majd az 1819. április 3-ai városi közgyűlés napirendjén is szerepelt meg.

74 Ugyancsak nem tudott érvényt szerezni a város a füstös konyhák felszámolásáról hozott intézkedésének sem. Jóllehet a füstös konyhák megvizsgálására kiküldött választmány az 1818. december 9-ei városi tanácsülésre beterjesztette jelentését,

75 az 1819. április 3-ai városi közgyűlés azt kényszerült előírni, hogy húsvét - azaz április 11.- után meg kell kezdeni és augusztus 20-ig be kell fejezni a városban lévő füstös konyhák kéményesre való átépítését, amelyhez a város kedvezményes áron biztosít téglát az érintettek számára. Ha pedig ezt valaki elmulasztja, annak füstös konyháját a város lebontatja.

76 Biztos, ami biztos ezen rendelkezést az 1819. május 8-án megtartott városi közgyűlés megerősítette.

77 Egészen lassan, mondhatni alig-alig haladt előre a városon kívül felépítendő cséplő- és gabonapajták ügye is. Bár már 1817. augusztus 21-én lezajlott városi közgyűlés elrendelte az újonnan építendő pajták számára alkalmas terület kimérését, s szeptember 24-ei tanácsülésen pedig elfogadták a kiválasztott helyszínt,

79 ám az 1818. augusztus 17-én megtartott megyei közgyűlésen kiderült, hogy időközben többen a városban kőből, ráadásul cseréppel fedett pajtákat építettek.

80 Ezek után nem csoda, ha az 1819. április 3-ai városi közgyűlésen még mindig napirenden volt a pajták városon kívülre való telepítése,

81 sőt az 1819. május 8-ai városi közgyűlés a kőből épült és cseréppel fedett pajtáknak - mai terminus technicussal élve - fennmaradási engedélyt adott.

82 Lényegében hasonló volt a helyzet városi puskapor-raktárral is. Az 1817. május 29-ei városi közgyűlés elrendelte ugyan, hogy az épület helyét mielőbb ki kell jelölni,

83 az augusztus 21-ei közgyűlés az ehhez szükséges bizottság kiküldéséről,

84 a szeptember 24-ei tanácsülés azonban még csak a kiválasztott helyszínről értekezett.

85 Az október 18-ai városi közgyűlés viszont már arról határozott, hogy az épületet - amelynek kivitelezéséhez a város követ és téglát adományozott - legkésőbb 1818 tavaszáig fel kell építeni.

86 Ezek után az 1818. június 6-ai tanácsülés még csak arra szólította fel a puskaport árusító személyeket, hogy - a 274