Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Tilcsik György: Az 1817. évi szombathelyi tűzvész

ülvén, azon ablakrul egyenessen Csavar Istvánnak egész házára reá látott, és mivel az ablak egy kevéssé homályos volt, ugy tetszett neki, mintha gyertya lett volna azon zsuppos ház alatt a földön, mely is meg nagyobbodván, hamarjában tüz keletkezett, és mire a szobábul ki futott, már az egész ház lángban volt, ebbéli látását hely színén is meg mutatta.''''

7 Emellett kihallgatták Orczi Imre megyei levéltárnokot is, aki „azon estve Küszögrölfalukon által hazajővén, midőn Kám utca végén a keresztfánál meg állott, Csavar Istvánnak nap nyugoti háza vigin alul a födélen világosságot látott, és egy minutum alatt az egész szomszédival együtt égett"* Másnap, azaz április 30-án ismét ülést tartott Szombathely város tanácsa, mely ülés gyakorlatilag teljes egészében a tűzvész utáni helyzet áttekintésével és a károk felszámolásával foglalkozott. Legelőször is a megyei alispán, Szabó Ignác mivel „több helyeken a fákban, falakban, és s.v ganéjokban elröjtött szikrák látszanak", elrendelte, hogy a városhoz közel fekvő több település „tüz oltására és strázsálásra

,,]0 küldjön embereket, míg a városi tanács két belső tanácsosát Könczöl Ferencet és Ritter Józsefet bízta meg, hogy a tűzkárt szenvedett lakosok számára nyújtandó segélyek összeírását kezdjék meg, és arról jegyzőkönyvet vegyenek fel. Emellett úgy döntöttek, hogy a tűzkárt szenvedett személyek számára a város saját erdeiből engedélyezi a házaik és más épületeik újjáépítéséhez szükséges fa vágását, és ennek lebonyolítását egy, a városbíró elnöklete alá rendelt bizottságra bízták. Mivel több károsult azzal a kéréssel fordult a városi magisztrátushoz, hogy saját költségükön hajlandóak lennének téglát és cserepet csináltatni, Erdélyi János és Petrédy Károly belső tanácsosokat azzal bízták meg, hogy vizsgálják meg, hol lehetne a város kezén lévő területen egy új téglaégető számára alkalmas telket találni.

11 Gondolván arra, hogy a tűzkárt szenvedett személyek koldulás céljából „bátrabban és békével egy helységbül a másikba mehessenek",

n úgy határoztak, hogy útleveleket nyomtatnak és azokat a városbíró és a városi jegyző aláírása mellett az arra igényt tartó személyeknek kiadják. Elrendelték, hogy a város magazináriumában lévő kötözött és kötözetlen szénát a kárt szenvedettek között a kár arányában ingyen osszák szét. Ehhez azonban előzőleg deputációt küldtek Szabó Ignáchoz, a megye első alispánjához, és kérelmezték a várostól a megyének járó széna mennyiségének elengedését,

13 sőt azzal a kérelemmel fordultak Vas megyéhez, hogy a katonaság számára adandó szénaportiók teljesítésének kötelezettsége alól mentse fel, egyúttal Kőszeg szabad királyi várost felkérték, hogy a tűzvész során kárt szenvedett személyek számára adjon segélyt.

14 Ugyanakkor - a jobb későn, mint soha alapelvét követve - döntött a tanácsülés arról is, hogy a „városi archívum ablakaira az utca felül vas 264