Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Benczik Gyula: „Midőn rajtunk volt az Isten ostora" Az 1710/1711.évi pestisjárvány Vas megyében
Mai felfogásunk szerint addig nem tekinthetünk egy járványos betegséget legyőzhetőnek, amíg a gyógyszérumát vényre meg nem vásárolhatjuk valamelyik patikában. Vajon hogyan védekezett a 18. század embere egy rendkívül veszedelmes járvánnyal szemben mint a pestis, amikor a kórokozó felfedezése és a véglegesnek tekinthető tudományos magyarázat majd két évszázadig váratott magára? A középkorban az emberi életet fenyegető legnagyobb veszedelmek a háború, az éhínség és a pestis voltak. E veszedelmeket csak akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk, hogy azok a válságkorszakokban egymást váltva jelentkeztek. Egy vasi falu, Söpte tipikusnak mondható példáján jól végigkövethetjük a pusztulás stációit: 1707-ben a hadjáratok miatt elégett a falu, gabonakészletei odavesztek. A következő két évben a beszállásolásokkor kifosztották őket. 1710-ben marháikat hajtották el, majd a nyári jégeső miatt minden terményük a mezőn veszett. Maguk így mondták el a folytatást: „a kenyér szűkössége miatt is az elmúlt esztendőben aligh élhettünk, ... most Istennek ő szent fölségének ostorozása és látogatása által embereink úgy elfo/gy/tak az jó halál által, hogy több nem maradt helységünkben 4 gazdánál" 1 A söpteiek esetében látható, hogy az éhínség megelőzte a pestis pusztítását. A pestis mibenlétéről kettős nézet alakult a korszak teológiai irodalmában, amely befolyásolta a közgondolkodást. Példának leggyakrabban Pápai Páriz Ferencet szokás idézni: %1 Ami e dögnek orvoslását illeti, bizony dolog, hogy amennyiben Istennek ítéleti, egyedül böjtöléssel és könyörgéssel űzetik ki, és mivel bűnnek büntetése, igaz penitencia-tartást kíván ... amennyiben pedig Isten eszközökkel él, és a jelenvaló veszedelmet kerülni nem csak tilalmas, hanem annyira szabados, sőt törvényes dolog, hogyha azt valaki vakmerőképpen ... elmúlatja, igen kísértő, vakmerő, kevély bűnösnek méltán ítélhetik" A pestis eredetét tekintve, tehát egyrészt Isten büntetése, amelyre a helyes magatartásmód az ima, a bűnbánat, másrészt erkölcsi próbatétel, amelyet illetően az aktív védekezés emberi kötelesség. (Az isteni büntetés fogalma ott van minden pestist említő levélben, rendeletben, testületi határozatban, és így a Vas megyei iratokban is.) A pestis teológiai vitairodalma bőven tárgyalta a protestánsok predestinatio tanát és annak hatását a pestis elleni védekezésre. Szélsőséges esetekben az eleve elrendeltetés dogmájába vetett hit megbénított minden ma épeszűnek tekintett megelőző intézkedést. Az alábbiakban erre is hozunk Vas megyei példát. A járvány terjedését kétféleképpen magyarázták. A régi, kiveszőfélben lévő felfogás a levegő megromlását tekintette közvetlen oknak. A másik az ún. contagio-elmélet a fertőző személynek tulajdonította a pestis 255