Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Söptei Imre: Kőszeg szabad királyi város Főispáni Hivatala (1872-1876)

A törvény természetesen érintette az 1870. évi népszámlálás szerint 6.915 lakosú Kőszeget,

73 ahogy társvárosai közül Kismartont és Rusztot is. A közgyűlésben így néhány éven belül másodszor is az átalakításról kellett tárgyalni. Az új szervezeti szabályzatot összeállító bizottságnak sietnie kellett, mert a végső határidőt a törvény 1877. január 1-jére tette.

74 A folytatás már egy külön történet, az új szervezeti szabályok megalkotásáról és a város megyei fennhatóság alá kerüléséről, amely 1876. szeptember 15-én következett be. Még egyetlen adat kívánkozik a történeti rész végére. A belügyminiszter 4204/elnöki számú leirata közölte, hogy az uralkodó 1876. augusztus 5-én kelt határozatával Takács Lajost, Vas megye főispánját felmentette Kőszeg szabad királyi városa főispáni „állomásábór.

1 Ezt a rendeletet 1876. szeptember 7-én tárgyalta a közgyűlés, és ekkor - ha díszpolgárrá nem is választották, de - jegyzőkönyvileg mondtak köszönetet neki a város érdekében szerzett számos érdemeiért és - nem szabad elfeledni, hogy Takács Lajos továbbra is a város felettese maradt - kérték, hogy továbbra is legyen pártfogójuk.

76 ÖSSZEGZÉS Kőszeg történetében nem hosszú ez, az 1870 és 1877 közötti időszak. Jelentősége mégis nagy, mert a város a kezdetben nagy reményekkel várta közigazgatási átalakítását, ám az végül addigi részleges önállóságának elvesztéséhez vezetett. A feudális jellegű egyéni kiváltságok, szabadságok helyett az 1870:42. te. a szabad királyi városok számára kollektív, egységesített és a megyei törvényhatóságokkal azonos jellegű szabályozást vezetett be. Az új városi főispánok hatáskörének megalkotásával a kormány ellenőrzése alá vonta a régi típusú önkormányzatokat, de kiskaput hagyott a felterjesztési és ellenállási joggal, az abszolutizmus visszaállításának esetére. A polgári kor egységes jogi szabályozása váltotta fel tehát a korábbi viszonyokat. Ugyanakkor az egységesítés mellett a kormány szándéka volt a centralizáció is. Ennek keretében és érdekében hozta létre a főispáni posztot és vette ki az új törvények segítségével a szakigazgatás szerveit az önkormányzatok felügyelete alól. így a már említett bíróságokat, az oktatást, a pénzügyi és adóigazgatást, az ügyészséget ill. az államépítészetet.

77 A politikai helyzet konszolidálódása után már nem volt szükség a törvényhatóságok biztonsági tartalék szerepére, és ezért nehogy a kormány ellen is hatásosan alkalmazni tudjál^ ellenállási lehetőségeiket, számuk csökkentésére került sor. Ez minden kormánynak célja volt, amelyet az is mutat, hogy a Lónyai Menyhért által eltervezetteket néhány év múlva az akkor még ellenzéki Tisza Kálmán valósította meg. A centralizáció jele volt az is, hogy az újonnan kialakított új várostípust - a rendezett tanácsú városok mintájára - nem rendelték teljesen a megyei törvényhatóságok 208