Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Söptei Imre: Kőszeg szabad királyi város Főispáni Hivatala (1872-1876)

2. Kisebb ügyek A többi ügy kisebb hullámokat vetett, de a megromlott viszony miatt mindkét oldal már eleve kivont karddal rontott a másiknak. Miután a Belügyminisztérium a kolerajárvány árváinak megsegítésére adakozásra szólította fel a lakosságot, Kőszegen 315 ft 63 krajcárt gyűjtöttek össze. Mivel azonban a városnak is kellett árvákról, gondoskodnia, ebből 200 ft-ot visszatartottak. E döntésnél arra is hivatkoztak, hogy Kőszegen, ha a kolera nem is, de a két év óta dühöngő kanyaró sok áldozatot szedett és a városnak ilyen célra fordítható pénze kevés volt. A főispán ebben az esetben jogosan követelte az országos akcióban gyűjtött teljes összeg átadását a központi alapba. Ezzel a város vezetése is tisztában lehetett, mert a főispán leiratát visszautasították, de már nem arra hivatkozva, hogy az árvák közvetlen támogatására használják, hanem a jövő eshetőségekre tekintettel takarékpénztári betétként kamatoztatják.

53 Ez az ügy csak a főispán halálával jutott nyugvópontra. Mérey szóvá tette azt is, hogy a törvényhatósági bizottságban szám szerint 5, olyan képviselő is helyet kaphatott, akik a várossal bérleti viszonyban voltak. Ráadásul az általuk fakitermelésre használt erdőt egy tömbben, és igen alacsony áron kapták meg, holott a város kis parcellákra osztva nagyobb összeget is kérhetett volna értük. A nyertesek ezt meg is tették: kisebb részeket jó haszonnal bérletbe adták tovább. Mérey Riedl József nyugdíjas császári kapitányt azért jelentette fel a Belügyminiszternél, mert a városnál számvevői állást vállalt. Állandó állást ugyanis a nyugdíj elvesztése mellett vállalhattak az egykori katonatisztek. A főispán szerint a város és Riedl összejátszottak, és úgy jelentették be, mintha nem rendes fizetést, hanem csak évenkénti csekély jutalmat kapna, szívességből végzett munkájáért. BETÖLTETLEN FŐISPÁNI POSZT 1874-1875 A négy város főispáni posztja ténylegesen haláleset miatt ürült meg, bár Mérey előre megírt búcsúleveléből kiderült, hogy ö már előbb lemondott állásáról és lemondását elküldte a kormánynak és a királynak is. A levélbe csak a napot kellett volna beírni, de halála miatt nem volt szükség felmentésére.

54 Döntését nem csak gyengélkedése befolyásolta, hanem az is, hogy nyilvánvalóvá vált, a kormány amúgy is megszünteti az önálló városi főispáni posztokat. Ugyanakkor elkeseredetten szólt arról lemondó levelében, hogy az amúgy is ellenszenvvel fogadott funkcióját nem igazán sikerült elfogadtatni a városokban „a négy német szellemű, hazafiatlan és ferde irányos műveltségű városban". A főispán leveleit, jelentéseit olvasva ugyanakkor felmerülhet az is, hogy az abszolutizmus idején használt eszközöket igénybevevő tisztvise204