Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Mayer László: „Rend a községi ügyekben, míveltség és felvilágosodás." A szombathelyi zsidóság neológ és ortodox irányzatának elkülönülése 1867 és 1871 között
doxok arra hivatkozva, hogy a hitközség a kongresszusi alapelveket elfogadva az ősi szertartásoktól eltért, a hitközségi adó fizetését megtagadták. Az ügyet végül a vallás- és közoktatásügyi miniszter zárta le. Megállapította, hogy mivel a tiltakozók a hitközség egyházi szolgáltatásait igénybe veszik és gyerekeik a hitközségi iskolában tanulnak, a hitközségi terhek arányos viseléséhez hozzájárulni kötelesek. Egyben felhatalmazta a megyét, hogy amennyiben az adó befizetése nem történik meg, annak behajtásához hatósági segítséget nyújtson. 52 Az ortodoxok a következő lépésként külön sahtert alkalmaztak. 53 Ez ellen a szombathelyi hitközség a járási főszolgabíróhoz fordult, és azt panaszolta, hogy ezen külön sahterolás a hitközség jövedelemforrásait csorbítja. A főszolgabíró az ortodoxokat 100 ft büntetés mellett, a külön sahter tartásától eltiltotta. Az ügy, a fellebbezések folytán, végső döntésre a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez került. A miniszter - „a szombathelyi izraeliták közt fennforgó bonyodalmak végleges rendezéséig" 4 - a megyét arra utasította, hogy a kultuszadó beszedésének végrehajtását függessze fel és az ortodox sahter további húsvágását engedélyezze. A miniszteri leirat hátterében az állt, hogy 1871 elején Stadler Salamon azzal a kérelemmel fordult a miniszterhez, hogy a szombathelyi ortodoxok a közös izraelita hitközségtől különválhassanak és egy önálló ortodox izraelita hitközséget szervezhessenek. A kérelem elbírálásához a megyének egy külön kimutatást kellett felterjesztenie, amely a közös ill. az elválni szándékozó hitközség lélekszámáról, vagyonáról, jövedelmeiről, a fizetett egyenes adóról tartalmazott adatokat; továbbá az érdekelt felek nyilatkozatát, hogy különválás után a kulturális és nevelési ügyeket, az anyakönyv vezetését miképpen fogják megoldani. 55 A kért iratokat a megye 1871 szeptemberében azon megjegyzéssel küldte el, hogy a „két fél közti ingerültség oly magas fokra emelkedett, miszerint a hitközség békés együtt maradásához reményt nem köthetünk.'" 56 A két fél további, kényszerű egybentartására már nem is volt szükség. Az 1871. november 15-én kelt rendelet 57 alapján, a szervezkedés minden előzetes engedély vagy utólagos jóváhagyás nélkül lehetővé vált, és így az alapszabály értelmében^ megalakult szombathelyi ortodox izraelita hitközséget fennállónak kellett tekinteni. Ennek következtében a 238 családot és 1.274 személyt számláló, Szombathelyen, Óperintben és Szentmártonban lakó zsidóságból - a nemrég még ortodox pártinak nevezett - 25 családfő 124 lélekszámmal 58 megalakíthatta az ortodox hitközséget, és ezzel az aktussal a szombathelyi zsidóság történetének új - még hosszú ideig viszályokkal terhes - szakasza kezdődött. 59 190
