Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követ választások a reformkorban Vas megyében

TILCSIK GYÖRGY TISZTÚJÍTÁSOK ÉS ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK A REFORMKORBAN VAS MEGYÉBEN Magyarországon a feudalizmus mind virágzó, mind pedig bomló szakaszában a közigazgatás középszintű feladatait egy, az egész Európát tekintve különleges jog- és feladatkörrel rendelkező rendi szervezet, a nemesi vármegye látta el. A megye a területén élő nemesség politikai és önkormányzati szervezete volt, és a közigazgatás mellett a territóriumán belül élő teljes népességet illetően jogalkalmazói - azaz bíráskodási - és korlátozott - mégpedig területi szintű -jogalkotói feladatkörrel is rendelkezett. A megye legfontosabb, elvileg demokratikus fóruma a legtöbbször több napig tartó évnegyedes közgyűlés, a generális kongregáció volt, amelyen minden aktuális, a megyét és lakóit érintő fontosabb ügyet megtárgyaltak, így többek között itt olvasták fel a központi kormányszékektől, valamint a különböző kül- és belföldi törvényhatóságoktól érkezett rendeleteket, leveleket, le- és átiratokat, majd több-kevesebb vita után hoztak azokkal kapcsolatosan döntéseket és intézkedéseket. A megyegyülés feladata volt az állami és a háziadó kivetése, a megye háztartásának - költségvetésének - megállapítása és annak ellenőrzése. Mindezek mellett a közgyűléseken peres ügyeket is referáltak, és itt hirdették ki a megyébe költözött nemesek armálisait, vagy a megyében lakó személyek ügyvédi diplomáját is. Ugyancsak a megyei közgyűléseken történt meg a megye nemesi önkormányzatának élén álló tisztikar - azaz az alispán, a másodalispán, a jegyzők, a szolgabírák, az esküdtek, a táblabírák, az ügyészek, az adószedők, a számvevő, a mérnök, az orvos, a levéltárnok stb. - megválasztása is. Szintúgy a megyei közgyűlés hatáskörébe tartozott a megye országgyűlési követeinek megválasztása és a részükre szóló követutasítások véglegesítése. A generális kongregáció - amelyen általában a megye főispánja vagy annak helyettese, az adminisztrátor elnökölt - mellett ismert volt a rendes közgyűlésnél valamivel kisebb hatáskörrel rendelkező ún. kisgyűlés, a partikuláris kongregáció is, amelyet általában a szükségszerű folyamatos ügyintézés vagy valamely, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt hívtak 19