Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Tilcsik György: A nemesi vármegye szervezete a XIX. század első felében

egészének megváltozása esetén, azaz a népképviseleti alapon választott parlament és az annak felelős kormány létrehozásával együtt - kívánták bevezetni. És bár az adminisztrátori rendszer bevezetése után, azaz az 1840-es évek második felében a centralisták hamarosan belátva, hogy a megyerendszer folyamatos bírálata és a centralizmus elveinek hirdetése, jószerivel az udvar pozícióit erősíti, ezért felhagytak azzal, lényegében azonban az alapvető elvi ellentét az utolsó rendi országgyűlést megelőző időszakban is megmaradt a liberális táboron belül a megyerendszer jövőjét illetően. E tekintetben nem jött létre kiérlelt liberális koncepció az 1847/1848. évi országgyűlésre való politikai felkészülés során.

33 Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy az áprilisi törvények - amelyek a népképviseleti alapon választandó, évenként ülésező országgyűlés, továbbá az annak felelős és független minisztérium kodifikálásával, és a szabad királyi városi valamint a rendezett tanácsú községbeli választások népképviseletivé tételével - lényegében lefektették a polgári államberendezkedés alapjait, ugyanakkor az 1848:16. te. a megyei szerkezetet népképviseletei alapra való helyezését az összeülő új országgyűlés feladatává tette. Az áprilisi törvények miközben a vármegyék - mindenekelőtt végrehajtói hatalommal összefüggő -jogkörét és feladatait leszűkítették, szervezetüket tekintve azonban csupán egy, igaz igen lényeges változtatást rögzítettek, amely változás a megyei közgyűlés, és az annak helyét és szerepét átvevő megyei állandó bizottmány összetételét érintette.

34 Végezetül engedtessék meg az, a talán nem túlságosan szubjektív megjegyzés - és ez remélhetőleg a municipalisták és a centralisták koncepciójának előbbi, igencsak vázlatos ismertetéséből is kiderült -, hogy a centralizáció vagy önkormányzat, megyerendszert érintő és illető, egyszersmind jelenleg is meglévő vitájának gyökerei valójában a reformkorba nyúlnak vissza, hiszen a Kossuth és Eötvös nevével fémjelezett felfogás vitája során már lényegében minden olyan alapkérdés felszínre került, amelyek a megyerendszerrel és a megyék jogkörével, funkcióival, feladataival, a központi hatalomhoz és más önkormányzatokhoz való viszonyával kapcsolatosan ma is, tehát másfél évszázaddal később, megint csak újra megválaszolásra várnak. JEGYZETEK 1 Eötvös József: Arcképek és programok. Az előszót és a jegyzeteket írta Fenyő István. Bp. 1975.429. p. 2 Széchenyi István: Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba 's előítélet eligazítására. Pest, 1831.70. p. 3 Uo. 4 Kossuth Lajos: Ifjúkori iratok. Törvényhatósági tudósítások. Sajtó alá rend. Barta István. Bp. 1966. 375. p. 5 Uo. 172