Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Tilcsik György: A nemesi vármegye szervezete a XIX. század első felében

A VARMEGYEK SZERVEZETE A vármegyéket feladataik célszerűbb ellátása érdekében - kiterjedésüktől, területüktől függően területüktől - 3-6 kerületre osztották, és az egyes kerületek is több járásból álltak. Vas megyében a 19. század első felében 6 kerületben 3-3, azaz összesen 18 járás létezett. Az 1723:73. te. l.§-a előírása szerint a megyéknek székhelyükön megfelelő saját épülettel kellett rendelkezniük. E vármegyeházban tartották a közgyűléseket és ez adott helyet a megyei börtönnek és a megye levéltárának is.

9 A vármegye legfontosabb, elvileg demokratikus fóruma a legtöbbször több napig tartó ún. évnegyedes közgyűlés - a generális kongregáció volt, amelyen minden aktuális, a megyét és lakóit érintő fontosabb ügyet megtárgyaltak. így többek között itt olvasták fel a központi kormányszékektől, valamint a különböző kül- és belföldi törvényhatóságoktól érkezett rendeleteket, leveleket, le- és átiratokat, családok, magánszemélyek beadványait, panaszait, majd több-kevesebb vita után hoztak azokkal kapcsolatosan döntéseket és intézkedéseket. A megyegyülés feladata volt az állami és a háziadó kivetése, a megye háztartásának - költségvetésének megállapítása, annak ellenőrzése, továbbá a kért bírói zárlatok elrendelése és a betáblázások kihirdetése is. Mindezek mellett a közgyűléseken peres ügyeket is referáltak, itt rendelték el a megyében lakó nemes személy elleni per megindítását, a közgyűlésen hirdették ki a megyébe költözött nemesek armálisait, vagy a megyében lakó személyek ügyvédi diplomáját is. Ugyancsak a megyei közgyűléseken történt meg a megye nemesi önkormányzatának élén álló tisztikar megválasztása ill. szükség esetén történő felelőségre vonása is. Szintúgy a megyei közgyűlés hatáskörébe tartozott a megye országgyűlési követeinek megválasztása és a részükre szóló követutasítások véglegesítése. A generális kongregáció - amelyen általában a megye főispánja vagy annak helyettese, az adminisztrátor távollétükben a megye alispánja vagy másodalispánja elnökölt - mellett ismert volt a rendes közgyűlésnél valamivel kisebb hatáskörrel rendelkező ún. kisgyűlés is, amelyet általában a szükségszerű folyamatos ügyintézés, azaz valamilyen halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt hívtak össze, és amelyen rendszerint a megyei alispán töltötte be az elnöki funkciót, és amelyen a megyei tisztviselők és meghívottak vettek rész. A megye rendes közgyűlései nyilvánosak voltak, vagyis azokon elvben minden, a megyében élő vagy ott birtokos nemes férfi megjelenhetett. A nyilvánosság ezen esetben nem azt jelentette, hogy a tárgyalandó kérdésekhez mindenki hozzászólhatott, hanem azt, hogy a megyében élő ill. birtokos nemesek az egyes kérdésekben szavazatukkal vehettek ténylegesen részt az ügyek intézésében, a döntések meghozatalában. Ez - mint említettük - inkább elvi 163