Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bariska István: Vas megye városai a XV-XVI. században
századtól azonban már volt rá példa, hogy városjogot, pl. Buda jogának átvételét alkalmazták pl. Kőszeg 1328-ban, vagy Buda, Korpona és Selmec német városjog-átvétele. Ennek az lett a következménye, hogy az ipari városok Selmec jogát, a kereskedő városok a vezető szerepét mutató Budáét, az agrárjellegűek pedig Korponáét vették alapul a városi jogok átvételekor. A városokat illető jogok harmadik, az egyházi kiváltságot jelentő eleme lényegében a város plébánosának megválasztásában kapott formát, amelynek megerősítése a megyéspüspök joga volt, de legtöbb esetben nem volt kivéve a főesperesség hatásköre alól. Nem volt viszont felmentés az egyházi tized fizetése alól, legfeljebb annak bérletét lehetett megváltani. E kiváltság végül azt is jelentette egyben, hogy a város maga gyakorolta a kegyuraságot, a ius patronatust. Az Árpád- és Anjou-kor városi kiváltságai tehát lassú, fokozatos fejlődésen mentek keresztül. A legmagasabb városi szabadságfok a szabad királyi város szintje volt. Ezt a középkori Vas vármegyében egyetlen település sem mondhatta magáénak, hiszen Kőszeg is csak 1648-ban nyerte el a szabad királyi városi rangot. Volt viszont nem egy olyan város, amely királyi városi kiváltságokat kapott: Körmend 1244-ben, amely tipikusan hospesprivilégium volt, Vasvár 1279-ben megszerzett privilégiuma ugyancsak hospesprivilégiumnak tekinthető. Kőszeg és Sárvár voltaképpen a Kőszegi grófok alapította településekből váltak az Anjouk királyi városává. Szombathely 1264-ben püspöki hospestelepülésből vált oppidummá, kiváltságolt püspöki mezővárossá, míg Szentgotthárd középkori városfejlődését a cisztercita rendhez kötve eleve nem várhatta senki. Ha a városaink magánkézre kerülésének következményeit vesszük számba, nem kerülhetjük meg a gazdasági, a jogi és az egyházi kiváltságok Árpád- és Anjou-kori fokozatos vagy robbanásszerű kifejlődésének vizsgálatát. Még mielőtt erre válaszolnánk, érdemes áttekinteni, hogy milyen nagy változások érték még a 15-16. században városainkat. Az első, úgy tűnik, a 15. század első felére kész tény volt: Zsigmond kiszolgáltatta a Vas megyei városokat is az Anjou- és Zsigmond-kori báróknak ill. azok familiárisainak. A HUNYADI-KOR Talán nem véletlen, hogy újabb minőség jelentkezett a Vas vármegyei városok sorsában: az említett zálogstátusz és ami ennek kiváltója volt: a trónharcok. A Zsigmond-kori nagybirtokos réteg kezén lévő területek nagysága és koncentrációja igen nyomasztó lett. Ezzel a gazdasági hatalom politikai és katonai hatalom is lett egyben. Az a néhány család, amelynek kezében mindez felhalmozódott, rá volt szorulva a familiárisok közreműködésre. 147