Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bariska István: Vas megye városai a XV-XVI. században

akkor pedig az alsó-ausztriai kormányzati és rendi befolyás lett úrrá. Jellemző, hogy az alsó-ausztriai zálogbirtokosok idején Kőszegen megvalósult a nemesi adózás, amikor pedig 1572-től magyarországi nemesek kerültek a kőszegi uradalom élére, akkor pedig a magyarországi nemesi adómentesség intézménye érvénye valósult meg ismét. Ebből azután egyfajta magyarországi és alsó-ausztriai rendi gazdasági háború alakult ki az adott uradalmakból kiinduló Ausztriába irányuló exporttal kapcsolatban. Kőszeg a 15. században a fentiek szerint jutott Bernhard Mittendorfer kezébe, miután III. Frigyes egy 1449-ben Kőszeget és Rohoncot is Friedrich Zengernek zálogosította el. Az 1450-es években azonban Ulrich von Grafeneck is a kőszegi jövedelmek kedvezményezettje lett, aki pedig 1451 és 1454 között a város kapitánya volt.

27 1483 és 1490 között Mátyás visszafoglalta a jövedelmeket, majd a pozsonyi békekötés - amely helyreállította a Habsburg záloghelyzetet - a Prüschenck testvéreknek juttatta. Őket 1503-ban Friedrich Herber követte Kőszeg, miközben Rohonc a Baumkircherek kezén maradt. 1518-ban I. Miksa Sárkány Ambrusnak adta 5.600 aranyforintért, aki előtt viszont Peter Mraksche használta Kőszegjövedelmeit. 1526-ban Báthori István nádor vette kezelésbe a kőszegi zálogjövedelmeket, majd miután Erdődy Péter Szapolyai pártjára állt, 1529-ben I. Ferdinánd Jurisics Miklósnak juttatta azokat. A KÖVETKEZMÉNYEK Ha áttekintjük a Nagy Lajostól I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti időszak városainak és rendiségének történetét, akkor több fontos következményt kell rögzíteni. Legutóbb Engel Pál állította össze az Anjou-korban született bárók névsorát,

28 világossá téve, hogy a magyar rendi társadalom ekkor, tehát a 15. században vált ketté fő- és köznemességre és ekkor különült el a „nagybirtokos főnemesség" kisszámú csoportja. Ő állapította meg az is, hogy a 14. századi bárói családok köre nagyrészt egyezik a 15. századi mágnásfamíliákkal. Vas megyét illetően az alsólendvai Bánfiak, a Bátoriak, a Kanizsaiak, a Szécsiek neve merült fel az 1498-as zászlósurak közül, mint akiknek ősei már Nagy Lajosnál a tisztségviselők között kaptak helyet. Ugyanakkor voltak olyan családok is, akiknek a 15. században magvuk szakadt, de szerepük rendkívül jelentős volt a 14. században. E bárói körből a Vas vármegyében birtokot szerzők között kell megemlíteni a Garaiakat és a Szécsényieket. Nem teljes ugyan a névsor, de jelzi, hogy számolnunk kell a kiemelkedő nagybirtokos főnemesség 14-15. századi folytonosságával is, miközben tényleges mobilitásával is.

29 Ha egybevetjük a vizsgált városok és mezővárosok új uraival az Anjou-kori névsort, akkor nyomban kiderül, hogy az Anjou-kor bárói kö143