Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bariska István: Vas megye városai a XV-XVI. században

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI VAROSRENDISEG Történetírásunk arra is rámutatott már, hogy a magyar városok maguk is felelősek azért, hogy annyira elhúzódott a városok országrendiségének megszületése. Többek között azért, mert maguk is konkuráltak egymással a piackörzetek elosztásában, amelyhez térségünk jó példát szolgáltat. A városok közötti konkurencia azonban nemcsak a gazdaság, hanem a jog területén is érzékelhető volt. Arról természetesen szó sincs, hogy ez a „concursio inter civitatibus et oppidis" lenne okolható a városfejlődés visszaeséséért. Inkább mint következményt és nem mint okot tartjuk e jelenséget nyilván. Van azonban egy terület, ahol a városok társulásának, egyfajta szövetségének vagyunk tanúi, nem pedig rivalizálásnak. Az osztrák történetírás is korán felfigyelt a nyugat-magyarországi városszövetségre, ahogy Harald Prickler ezt nevezte: „Stadtrechtsverband"-ra. Ehhez a szövetséghez tartozott 1451-ben Sopron, Kőszeg, Csepreg, Szombathely, Rohonc és Sárvár (Sziget). Már Fügedi Erik alapvető várostörténeti tanulmánya is tisztázta, hogy a várossá válásnak milyen jogi feltételei voltak. Ilyen tényező volt a városbíró hatáskörének milyensége, valamint a település fellebbviteli joga. A bírói joghatóság kiterjedt a város területén keletkezett ügyekre és annak polgáraira. Fügedi arra is felhívta a figyelmet, hogy a bírói hatáskör nem a hospesek bírájának jogköréből fakadt, amely csak az ún. kisebb ügyekben rendelkezett korlátlan hatalommal. A városbíró hatáskör magában foglalta a iurisdicito maiort és a iurisdictio minort is. Ez az európai városfejlődés általánosan jellemző sajátossága volt. Az a mód azonban, hogy miként lehetett korlátozni ezt a hatáskört, milyen volt a fellebbezés módja, ebben a hazai városok a kelet-európai fejlődés útját járták.

6 Ha ez az eltérés a magyar városfejlődésre is jellemző volt, akkor az is feltételezhető, hogy azon belül is bizonyos különbségeket lehet kimutatni. A városok egy részének a fellebbviteli fóruma a presentia regia volt, így Sopron és Körmend esetében, vagy a nostrum judicium Vasvár esetében. E királyi bíróságok mellett azután egyre gyakrabban fordult elő a tárnokmester bírósága is fellebbviteli fórumként. Az a gyakorlat azonban, hogy néhány nyugat-magyarországi - közöttük Vas megyei - város esetében Sopront jelölték meg fellebbviteli fórumként, azt jelenti, hogy anyajogi viszony intézményesülésének vagyunk tanúi Sopron és a ténylegesen odarendelt kisebb városok (leányvárosok) között. Ez az intézmény a nagyobb városok között azonban nem állt fenn. Fügedi arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos kiemelt városok kiváltságának biztosítása más városok számára nem jelentette azt, hogy pl. Fehérvár fellebbviteli fóruma lett volna Sopronnak vagy Vasvárnak, noha 136