Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Söptei Imre: A Kőszegi Takarékpénztár kegyes és közhasznú adományai 1848 és 1896 között

ségsújtott alföldi lakosságnak.

1 Valószínűleg villámcsapásként hathatott az, az 1863. szeptember 17-én kelt, és az 1847. évi Regulatívumhoz visszatérő leirat, amely kilátásba helyezte az egyezkedés lehetőségét a haszon felosztásában. E szerint 1/3 részt a tartaléktöke és nyugdíjtőke emelésére, 1/3 részt jótékony és közhasznú célokra, 1/3 részt pedig osztalékként lehetett volna felhasználni. Ugyanakkor a tartaléktökét megszűnés esetén továbbra is jótékony célokra kellett volna szétosztani.

17 Az 1863. december 16-ai leirat újabb engedményt tett. E szerint már csak a haszon T/5, illetve a tartalékalap 1/3 részét kellett volna jótékonysági célokra szétosztani.

18 A választ két helyre küldték el, mégpedig a Magyar Kancelláriának és a Helytartótanácsnak. Ebben megállapították, hogy az 1/5 rész túlságosan sok, ennyit nem tud áldozni az intézmény, bár a kimutatások szerint 10 % feletti volt az adományok aránya. Ugyancsak túlzottnak minősítették, sőt egyenesen elvetették a tartalékalap 1/3 részének elajándékozását, mert azt, mivel az évenként szerzett haszonból gyűjtötték össze, az alapítók sajátjának tekintik: „elvitázhatatlan tulajdona lévén saját jogáról le nem mondhat és senki által meg nem fosztathatik"

19 A vitázó felek tulajdonképpen ebben maradtak. Az 1864. május 29-én kiadott helytartótanácsi leirat szerint május 14-én elfogadták a Kőszegi Takarékpénztár alapszabályait.

20 Ebből az 1865-ben -aláírással és pecséttel visszaérkezett, tehát már visszavonhatatlanul elfogadott- szabályzatból a 29. § 2. pontját érdemes idézni: „a kezelési egyéb költségek valamint az alaptöke után számítandó 5 % kamatok levonása után fennmaradó tiszta jövedelemnek legalább 10 %-ajótékony és közhasznú célokra fordíttassék"

21 A tartaléktőke felosztásáról azonban már szó sem esett. Különösen érdekes ez a szabályzat abból a szempontból is, hogy egyetlen volt, amelyben az egyesület pontosan és magára kötelezően előírja a jótékonykodás mértékét. Sem előtte, sem utána ennyire szoros kötöttséget nem vállalt. A KŐSZEGI TAKARÉKPÉNZTÁR ADOMÁNYAI Ezek után nézzük, hogyan alakult ki a Takarékpénztár szinte állandónak mondható támogatottjainak köre, és ezeken kívül még kiket és milyen módon segített. Az első 14 év támogatottjainak nevét és a támogatás összegét a már említett, a jótékonyságokat bizonyító összeírások tartalmazzák, a következő éviek pedig az ügyviteli iratokból" és a közgyűlési jegyzőkönyvekből gyűjthetők ki. Az első, ebben a korszakban bevallott adományt az első osztalék kifizetésének évében jegyezték fel: ezt a városi szegényeknek adták és 30 ft értékű volt. Ezt néhány éven keresztül csak külső segélyezettek egészítették ki. Mivel kezdetben 30-30 forintokat adományoztak, mindenképpen szembeötlő az a kétszer 50 ft, amelyet Ferenc József császár 1853. február 13-ai szerencsés megmenekülése alkalmából építendő fogadalmi templom 108