Források a szombathelyi gettó történetéhez 1944. áprlils 15-1944. július 30. - Vas megyei levéltári füzetek 7. (Szombathely, 1994)

14. A Dunántúli Hétfő cikke a kiürített zsidó lakások sorsáról (1944. május 30.)

lekedés folyt a lakáshivatal tájékán, mennyit zavarták munkájukban a lakáshivatal tisztviselőit személyes jelentkezésekkel és telefonkérelmekkel! Mindenki egyszerre akarta megkapni a lakását, amelyre szemet vetett és néhány napi késés már «botrány» volt - az igénylő szerint Vajon mi is történt hát? Beszéljenek a számok! Szombathelyen a zsidók kiürítettek 780 lakást, összesen 1950 lakószobával (mellékhelyiségek nélkül). Ezzel a 780 zsidó családdal szemben a gettóból mindössze 165 keresztény családnak kellett kiköltözni. Ezek a keresztény családok kivétel nélkül jobb és nagyobb lakást kaptak és ők kaptak elsőízben lakáskiutalást. Vajon ha a gettót valahol a külvárosban állították volna fel, ahol kis házak vannak: mennyi keresztény családot kellett volna kimozdítani eddigi lakásából? így azonban, mivel a zsidókat olyan városrészbe költöztették, ahol amúgyis nagyszámban laktak, aránylag csak kevés keresztény családot érintett a nagy megmozdítás. Ezenfelül miképpen lehetett volna megoldani másutt az aggok háza, központi étkezőhely és egyéb kötelező intézmények felállítását olyan városrészben, ahol nagyobb házak nincsenek?! Az 1200 szombathelyi zsidócsaládot semmiképpen sem lehetett volna másutt annyira összezsúfolni, mint a mostani helyen s így másutt jóval több keresztény családot érintett volna a kimozdítás. A lakáshivatal most is nagy eréllyel dolgozik, hogy a lakáskiutalási kérelmeknek eleget tehessen. A nagy munka zöme azonban már lefutott és szombatig 500 lakást utaltak ki. Ezeket a gettóból kiszorult családok kapták, valamint a honvédség, csendőrség tagjai és olyan családok, amelyek igazolták, hogy az addigi lakásuk egészségügyi, vagy egyéb szempontból nem volt megfelelő. A lakáskiutalások még folyamatban vannak és a jelek szerint körülbelül két héten belül minden lakáskérelem elintézést fog kapni. 51