Források a szombathelyi gettó történetéhez 1944. áprlils 15-1944. július 30. - Vas megyei levéltári füzetek 7. (Szombathely, 1994)

5. A szombathelyi gettó felállítása (1944. május 8.)

4. A határvonalra eső Erzsébet királyné utcai, Kossuth Lajos utca, Batthyány téri, Zrínyi Ilona és Brenner János utcai épületeknek, valamint a Szenczy utca palánkon kívüli épületeinek a zsidók által elfoglalt helyiségein az utcára nyíló ablakokat elsötétítő papirossal be kell vonni és ezeken az ott lakó zsidóknak kinézegeüiiök nem szabad. Hol lehet kijárni a gettóból? 5. A körülhatárolt területen a zsidók az épületből csak a Thököly Imre utca és a Rákóczi Ferenc utca zárt területe felé léphetnek ki az utcára, ennélfogva a házak között olyan belső átjárókat kell létesíteniük, hogy az Erzsébet királyné, Kossuth Lajos, Szenczy, Zrínyi Ilona, Brenner János utca és Batthyány tér felé eső épületek zsidó lakói a Thököly Imre utca, a Rákóczi Ferenc utca és Szenczy utca lezárt területére kijuthassanak. Ehhez képest viszont a zárt városrészben lakó zsidók az Erzsébet királyné utcára, a Szenczy utcának a palánktól a belváros felé eső részére, a Kossuth Lajos utcára, a Zrínyi Ilona utcára, a Brenner János utcára és a Batthyány térre nyíló kapukon ki nem léphetnek. A most említett utcákra és térre nyíló azokat a kapukat, amelyek kizárólag zsidók által lakott épületbe vezetnek, éjjel-nappal zárva kell tartani s olyan biztonsági zárral kell ellátni, hogy a zárt területre utalt zsidók a kapukat és kijáratokat fel ne nyithassák. MI LESZ A KERESZTÉNY ÜZLETEKKEL, ÜZEMEKKEL, IRODÁKKAL? Amennyiben és ameddig a most említett határvonalon még keresztény üzletek, üzemek, irodák és lakások vannak, abban az esetben és addig olyan belső elválasztást kell létesíteni, hogy az említett határvonalra nyíló kapukat csak keresztények használhassák, a zsidók pedig úgy legyenek elkülönítve, hogy lakásukat a Thököly Imre, Rákóczi Ferenc és Szenczy utca felé eső zárt területre hagyhassák el. 20