Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Boriska István ; Egyleti élet a polgárosodó Kőszegen

szegi posztógyár Vas, Zala és Somogy vármegyéket látta el többek közt áruval, így a vasút rendkívül fontos szerepet tölthetne be a kőszegi posztókereskedelemmel. Érdekes egyébként, hogy már ebből a jelentésből is kiderül Szombathely Kőszegnél ekkor már lényegesen ígéretesebb gazdasági struktúrával rendelkezett. Az a vélekedés tehát hamis, hogy a megyeszékhely csak a kiegyezés utáni évtizedekben hagyta volna el a század elején még erősebb gazdasági potenciával rendelkező Kőszeget. Ez a körülmény egyben arra is utal, hogy az egyesületek, egyletek szempontjából oly döntő érdektagoltság ekkor már Szombathelyen kedvezett inkább. A posztó- és gyapjúszövet egyesületnél jobban járt az 1844-es alapítású Kőszegi Kebelbéli Takarékpénztár.

7 Bár áruhiteleivel ő sem volt képes segíteni a posztógyáron.

8 Az egyetlen részvénytársaság volt, amely túlélte a szabadságharcot követő politikai és gazdasági megterheléseket, sőt átlagban 30 ezer forintos aktív tőkével és ennek mintegy a felére rugó tartalékalappal az egyetlen prosperáló részvénytársaságnak számított az abszolutizmus kori Kőszegen.

9 Mellette olyanok véreztek jel, mint az 1843-as alapítású Kőszénfejtő Rt. (Steinkohlen-Actien)

10 vagy a Wanke-féle majolikagyár. Amennyiben a zalaegerszegi Molnár András által széleskörűen feltárt „lövöldöző társaságok" avagy polgárőrségek ügyét mint más műfajú társaságok kérdését itt most nem tárgyaljuk, annak az az oka, hogy esetükben egészen más műfajú és funkciójú grémiumokról van szó. Ez esetben viszont leegyszerűsödik a számbavétel annak a rögzítésére, hogy a kőszegi reformkor a következő egyleteket működtette: 1. Betegházegylet (Krankenhausverein) 1833 2. Zeneegylet (Musikverein) 1840 3. Olvasó Egyesület (Kassioneverein, Leseverein)

11 1832, 1843 4. Takarékpénztár (Sparkassa) 1844 5. .Posztó- és Gyapjúszövetgyár Egyesület 1845 6. Kőszénfejtő Rt. (Steinkohlenaktiengemeinschaft) 1843 7. Majolikagyár 1846 Elfogadva azt, amit Bősze Sándor mond az egyesülettipológiáról, hogy ti. az egyesülettípusokkal összefüggő kategóriák koronként változnak, a fent felsoroltak minősítése nem okozhat problémát.

12 Itt lényegében kétféle típust teremtett meg Kőszegen a reformkor: egyfelől a kulturális -társadalmit, másfelől a gazdaságit, jóllehet a legelső 90