Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Történelmi arcélek Vas megyéből - Tilcsik György : Vidos József politikai pályája

ségfejlődése szempontjából döntő jelentőségű állásfoglalás ismerteté­se mellett, további működését röviden áttekintsük. Az 1847/48. évi országgyűlés első komolyabb és máris alapjában döntő jelentőségű összeütközésére az ún. válaszfelirat kialakítása kapcsán került sor a liberálisok, valamint a kormányt támogatók kö­zött. A most részleteiben nem ismertethető vita során -felismerve a kérdés rendkívüli, az országgyűlés egész további menetére nagy ha­tást gyakorló jelentőségét— mindkét párt részéről sok felszólalás hangzott el, miközben a kulisszák mögötti tanácskozásokon és ma­gánmegbeszéléseken napirenden volt a befolyásolhatónak vélt köve­tek „megdolgozása". Ennek során Vidost Széchenyi és Zichy Félix mellett, nem kevésbé befolyásos személyiség, mint Apponyi György kancellár igyekezett -látszólag sikerrel— a konzervatív oldalra állíta­ni. Az 1847. november 25-én lezajlott szavazáson Vidos mégis telje­sen váratlanul, és a kormánypártiak legnagyobb megdöbbenésére a liberálisok Kossuth által előterjesztett indítványa mellett nyilatko­zott. Források hiányában nem tudjuk pontosan mi állt a rendkívül nagyjelentőségű fordulat -ha úgy tetszik pálfordulás— hátterében, de Széchenyi egyik elkeseredett naplóbejegyzése arra enged következ­tetni, hogy az ellenzék Batthyány Lajos révén szinte a legutolsó pilla­natban maga mellé tudta állítani a vasi követet. Vidos -aki mint említettük tevékenyen részt vett a törvényhozás munkájában, így példának okáért háromszor is szót kért a honosítási törvény vitájában és kifejezetten előremutató módon a városi bírósá­gok esküdtszéki alapon történő átszervezését kezdeményezte— az or­szággyűlés folyamán fokozatosan eltávolodva a Széchenyi neve által fémjelzett és képviselt, akkor azonban már a kor diktálta igényektől messze elmaradó politikai felfogástól, mind közelebb került a Kos­suth-féle irányvonalhoz. így azután amikor 1848 februárjában az adminisztrátori rendszer vitáját követő szavazás előtt maga a nádor igyekezett befolyást gyakorolni rá, nem állt kötélnek, sőt amidőn a február 5-i kerületi ülésen az ellenzéki indítvány kisebbségben ma­radt, és elhangzottak Kossuth azon nevezetes szavai, hogy „... e sza­vazat következésében az országgyűlésen béke többé nem, lehet, ha­nem lesz harc az utolsó percig. " 14 — Vidos a következőket mondta: „Egy vesztett csata még nem végképpeni megveretés, s jobb, hogy ki nem az ellenzéké, most országgyűlés elején hordja el magát oda, ahová való. 32

Next

/
Thumbnails
Contents