Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Mayer László : A Vasmegyei Régészeti Egylet működése (1872-1900)
egyik legpregnánsabb jele a vallás- és közoktatási miniszternek 1873ban a törvényhatóságokhoz intézett körlevele 11 , melyben tudományos és művészeti célú egyletek és múzeumok alapítását s a már létezőknek erkölcsi és anyagi támogatását javasolta. Henszlmann Imre az Archaeologiai Értesítőben megjelenő cikkében a kézzelfoghatóbb segítség módját is felvetette: „A miniszter csak erkölcsi támogatást ígér ugyan, hanem miért nem ajándékozhatná meg idővel az iparkodóbb múzeumokat egy-egy régészeti tárgygyal is. " 12 A vidéki közművelődési intézetek állami segélyezése kapcsán Hampel József szükségesnek látta hangsúlyozni: „Az állam mindennemű szellemi támogatásban részesítse okét, de hogy pénzsegélylyel közbe lépjen, annak fölfogásunk szerint csak akkor és ott szabadna történnie, amikor és hol a legközelebb érintett körök: a magánosok, a város, a megye tőlük kitelhetőleg már mindent megtettek!" 1 ^ A szerteágazó tevékenységet folytató vidéki egyletek munkáját, a bizonyos fokú elvi irányítást és gyakorlati példát adó országos szakmai-tudományos egyesületek, intézmények fogták össze -így teremtve meg a művelődési igényekbe és társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedés lehetőségét- hierarchizált szervezeti forma kialakítása nélkül. Ezek sorából kiemelendő a Magyar Történelmi Társulat, mely az ország különböző részeiben létesítendő múzeumok és egyletek igényét fogalmazta meg már 1868-ban, s vidéki kirándulásaival is élesztette a mozgalmat. A Magyar Nemzeti Múzeum a gyűjteményébe került, egykori magángyűjtemények duplumainak visszaszármaztatásával nyújtott segítséget. Az MTA régészeti állandó bizottságot alakított, melynek szakértő tagjai „mint e bizottság lelkes előadói szóval, tettel, semmi fáradtságot nem kiméivé, a régészeti ügy apostolai gyanánt bejárják az országot. " 14 1876-ban az Országos Régészeti és Embertani Társulat, 1883-ban a Magyar Heraldikai és Geneológiai Társulat, 1889-ben a Magyar Néprajzi Társaság megalakulása gyakorolt hatást a folyamatra, egyben jelezve a tudomány differenciálódásának felgyorsulását. Központi jelentőségű eseményként kell értékelni az 1876-ban Budapesten megrendezett Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszust, mely előadásaival s a mintegy 35.000 tárgyat 15 magában foglaló kiállításával hozott elméleti és gyakorlati eredményt, egyrészt magában a régészet tudományában, másrészt a régészeti egyletek munkájában. 129