Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Boriska István ; Egyleti élet a polgárosodó Kőszegen

ke nem teljes. Egylettipológia szempontból is több kifogásolni való van benne, hiszen mint önálló jogi személyekkel az önsegélyező egyletek esetében kifogás merülhet fel. Nem teljes a kör sem, mert nem merítettük ki a források teljes körét sem. Ugyanakkor a kérdőjeleket szaporítja az az említett tény, hogy a polgári Kormányzat egyesületi eljárásjoga különválasztotta a gazdasági, kereskedelmi stb. és egyéb korporativ testületek szabályozását. Ennélfogva indokolt lett volna e tekintetben elkülönített kategóriákban gondolkodni. De az alapítás időpontjának pontosítása, a megszűnés időpontja, az egyletek fúziójának és szétválásának ténye, avagy más kategóriába pl. vállalati formába való átalakulásának ténye nem szerepel a felsorolásban. Magunk is tudjuk tehát, hogy milyen szempontok szerint kellene továbblépni. Itt és most azonban a számbavétel első kísérlete történt meg, az egyletkutatás kőszegi történetének megalapozásáról. A Kőszeg és Vidéke szerkesztője 1885-ben külön tárcát szentelt a városi egyesületi életnek. „Társulati Szellem" címmel valóságos reneszánszról beszél, az egyletalapítások koráról, a kollektív akaratnyilvánítás eme külön utat bejáró formáiról. De egyben hozzátette, hogy a körök, társulatok, szövetkezetek és egyletek kora mégsem hozott, mégsem teremtett teljes körű harmóniát: „A társadalmi osztályok nem hogy asszimilálódnának, ellenkezőleg, mindinkább széthúzókká lesznek ... a honorátior poharat ürít az iparossal, a földművessel, a munkással, le is ül vele egy asztalhoz ... Csakhogy ez az érintkezés nem bensőséges... A kézműves osztály...nagy erSs demokratikus érzelmeket táplál...a társadalmi fellépésben," de ők azonosítják „az észt és tudományt... a kézműiparral". Végül arra a következtetésre jut, hogy csak a homogén társulatok élnek, a heterogének viszálykodnak kéne egy kis mérték a társadalmi béke érdekében egymással szemben. Leitner Nándor olyasmit követelt az egyletektől, amelyekre ezek nem képesek. Hiszen éppen érdektagoltságuk hozta létre őket, az adott társadalmi tagoltság belső törvényei. Mi már tudjuk, hogy mekkora veszélyekkel jár eme autonómiák megszüntetése, a beavatkozás. A szabadversenyes szakaszból való kilépés korszaka óriási megterheléseket jelentett a századvégi Magyarországon. Ez azonban a dolgok természetes története. Amire annyira áhítozunk ma újra, még akkor is, ha ez csupán kockázattal jár. Ez lesz a természetes út. 95