Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Boriska István ; Egyleti élet a polgárosodó Kőszegen

gyei Elölj áros ági Hivatalon (Comitat-Vorstands-Amtes Verordnung) keresztül rendeletileg újra ellenőrizte 1855-ben a statútumot, akkor gondosan megvizsgálták a működés fő- és mellékcélját. Innen tudjuk, hogy 1855-ben 82 növendéke volt az egylet zeneiskolájának, hogy számuk évről évre nőtt, s hogy elsősorban éneket, fúvós hangszert és hegedűt tanítottak itt.

18 Nyilván mondanom sem kell, hogy ami ma kultúr- és oktatástörténeti forrásként kezelhető ezekből a jelentésekből, mindaz annak idején direkt ellenőrzést jelentett. Egy részvénytársaság esetében értelemszerűen be lehetett helyettesíteni a jellegről szóló információkat a statútumról, a törvényi hivatkozásokkal, a részvényesek név szerinti felsorolásával, a részvénypiac megnevezésével és a politikum szigorú kizárásával. Hangsúlyozzuk, hogy a neoabszolutista kormányzat célja nem a felfüggesztés volt, ha lehet inkább a bátorításé, hanem a működés teljeskörű és mélységű ellenőrzése és behatárolása, birodalmi érdekű érvényesítése. A modern totális rendszerek ezen példának okáért messze túlmentek. Nem engedték a működést sem. Elvágták a haj szál gyökereket. Szétrombolták az érdekviszonyokra alapozott struktúrákat és működésüket. Ezt a különbséget nem szabad elfelejteni a neoabszolutista korszak történeti értelmezésekor sem. A korszak ettől még nemzetellenes volt. De furcsa módon tiszteletben tartotta a polgári fejlődés addig kialakult formáit és normáit. A teljes ellenőrzés mellett. A DUALIZMUS KORA Igazat kell adnunk az egyesületkutató Kiss Józsefnek, hogy Magyarországon soha nem volt modern értelemben vett egyesületi törvény. Ezt csak 1989 kondifikációs reformja teremtette meg.

19 A kiegyezés utáni időszakra is érvényes ez, ahol egységes egyesületi törvény születéséről nem tud a kutatás. A résztörvények és rendeletek ugyanis nem voltak azok. Volt tehát egyesületi jog, de törvény nem. Ezért adott módot a kormányzati gyakorlatnak a túlzott igazgatási beavatkozásra. Ez az oka annak, hogy felügyeletük a dualizmus korában is mindvégig a belügyminisztériumé ill. az alispáné volt. Itt nem kell most részletezni, hogy a belügyminiszteri rendeletek mikor és hogyan szabályozták az egyesületi eljárásjogot. Annyit azonban fontosnak tartunk mégis megjegyezni, hogy a dualizmus kora már külön szabályozta a gazdasági testületek, a kereskedelmi társaságok, az ipartár93