Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Boriska István ; Egyleti élet a polgárosodó Kőszegen

gyei Elölj áros ági Hivatalon (Comitat-Vorstands-Amtes Verordnung) keresztül rendeletileg újra ellenőrizte 1855-ben a statútumot, akkor gondosan megvizsgálták a működés fő- és mellékcélját. Innen tudjuk, hogy 1855-ben 82 növendéke volt az egylet zeneiskolájának, hogy számuk évről évre nőtt, s hogy elsősorban éneket, fúvós hangszert és hegedűt tanítottak itt. 18 Nyilván mondanom sem kell, hogy ami ma kultúr- és oktatástör­téneti forrásként kezelhető ezekből a jelentésekből, mindaz annak idején direkt ellenőrzést jelentett. Egy részvénytársaság esetében ér­telemszerűen be lehetett helyettesíteni a jellegről szóló információkat a statútumról, a törvényi hivatkozásokkal, a részvényesek név sze­rinti felsorolásával, a részvénypiac megnevezésével és a politikum szigorú kizárásával. Hangsúlyozzuk, hogy a neoabszolutista kormányzat célja nem a felfüggesztés volt, ha lehet inkább a bátorításé, hanem a működés tel­jeskörű és mélységű ellenőrzése és behatárolása, birodalmi érdekű ér­vényesítése. A modern totális rendszerek ezen példának okáért messze túlmentek. Nem engedték a működést sem. Elvágták a haj szál gyöke­reket. Szétrombolták az érdekviszonyokra alapozott struktúrákat és működésüket. Ezt a különbséget nem szabad elfelejteni a neoabszo­lutista korszak történeti értelmezésekor sem. A korszak ettől még nemzetellenes volt. De furcsa módon tiszteletben tartotta a polgári fejlő­dés addig kialakult formáit és normáit. A teljes ellenőrzés mellett. A DUALIZMUS KORA Igazat kell adnunk az egyesületkutató Kiss Józsefnek, hogy Magyar­országon soha nem volt modern értelemben vett egyesületi törvény. Ezt csak 1989 kondifikációs reformja teremtette meg. 19 A kiegyezés utáni időszakra is érvényes ez, ahol egységes egyesületi törvény szü­letéséről nem tud a kutatás. A résztörvények és rendeletek ugyanis nem voltak azok. Volt tehát egyesületi jog, de törvény nem. Ezért adott módot a kormányzati gyakorlatnak a túlzott igazgatási beavat­kozásra. Ez az oka annak, hogy felügyeletük a dualizmus korában is mindvégig a belügyminisztériumé ill. az alispáné volt. Itt nem kell most részletezni, hogy a belügyminiszteri rendeletek mikor és hogyan szabályozták az egyesületi eljárásjogot. Annyit azonban fontosnak tartunk mégis megjegyezni, hogy a dualizmus kora már külön szabá­lyozta a gazdasági testületek, a kereskedelmi társaságok, az ipartár­93

Next

/
Thumbnails
Contents