Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Boriska István ; Egyleti élet a polgárosodó Kőszegen

egyesületkutatás lényegében a helyi önkormányzatok kutatása, annak vagy azoknak szerves része. Történetileg, történet-szociológiailag is. Úgy is lehet fogalmazni, hogy az önkormányzat mibenlététől függ a helyi társadalmak önszerveződése is: a helyi egyesületek léte, száma, tényleges társadalomszervező ereje és ezek egyesítő, önszervező funkciója. Hogy világos legyen, a helyi társadalomszerveződés másodlagosságát valóban el kell ismerni a mindenkori államszerveződéshez képest. Az a mód azonban, ahogy az állam a helyi hatalmat determinálja, az ún. helyi érdekek képviseletét és érvényesítését engedi vagy korlátozza, az eleve minősíti az államhatalom beavatkozását. S a magyar államfejlődés története, centralista fejlődéstendenciája sokkal korábban kezdődött a bolsevik típusú túlcentralizálásnál. Ezért mélységesen tévednek azok, akik a magyar önkormányzat jelenlegi reformját, az egyesületi élet modernizálását a korábbi hagyományok szolgai átvételében látják. KŐSZEGI EGYLETEK A REFORMKORBAN Adódik tehát annak a módszernek a nyers alkalmazása, hogy milyen volt a viszonya a helyi társadalomnak Kőszegen az egyleti életen keTesztül a mindenkori államhatalomhoz a reformkorban a szabadságharcig, az abszolutizmus korában, valamint a dualizmus korában a századvégig, azaz a polgárosodás korában. Felfogásom szerint ugyanis ez a

1 három történeti korszak a polgárosodás egy-egy szakaszát jelentik Magyarországon. A reformkor lényegében az egyletalapítás korszaka. A feudáliskor végén ugyanis észrevehetően a földtulajdon mindenhatóságán túl mutató alapokon kezd szerveződni a polgárosodó magyarországi társadalom is. Az a mód, ahogy a polgárság vagy a polgárosodó városi lakosság megkísérli a korábban érvényes kiváltságokat újfajta önszerveződés kollektív erejével kiváltani, az már tipikusan az új polgári társadalomszervezés alapja és technikája. Kőszeg még a reformkorban is Vasvármegye egyetlen szabad királyi városa volt. Ez a jogtörténeti terminus azonban mitsem árul el abból, hogy a város milyen mély termelési válságon esett át az 1820-1830-as évek fordulóján, azaz milyen társadalmi és gazdasági potenciál állt az újfajta társadalomszerveződés mögött.

1 Az egyesülettipológia hagyományos eszközeivel itt mitsem lehet kezdeni, hiszen ahhoz nincs elég adatunk. Rétegvizsgálattal is csődöt 88