Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

ereje egyebek mellett az egyesületi működés gördülékenységén volt mérhető. Ha a tagság igényelte a kívül érkező beavatkozást, akkor ez ösztönző volt. Ha ennek ellenkezője történt, akkor pedig az egyesület ellenállását váltotta ki, még a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület hatalomhoz oly közel álló tagjaiból is, mikoris például a földművelésügyi kormányzat centralizációs törekvéseinek megfelelően be akarta olvasztani a járási gazdasági egyesületeket a megyeibe. Az egyesületi élet különböző színhelyei (közgyűlések, felolvasások, előadások, viták, beszélgetések és műkedvelő előadások) a rendezvényeknek fórum-jelleget kölcsönöztek. Az emberek itt — gyakorolhatták a nyilvános szerepelést, a beszédet, a véleménynyilvánítást, sőt valahol közvetett utón, vagy akár közvetlenül a települések életébe is beleszólhattak. Az egyesületek e majd két évszázad lehetőségeinek nemcsak haszonélvezői, hanem gazdagítói is voltak. Egyébiránt az egyesülettörténet egyik -napjainkig is ható— tanulsága éppen ebben rejlik. A közösségi áldozatvállalásnak másik formája a tagság által vállalt önkéntes fegyelem volt, amit egyébként az alapszabályok is tükröztek. Több olyan egyesület is működött, ahol voltaképpen ezen az alapfunkció megvalósításának sikere állt vagy bukott. Vitathatatlan volt például a tűzoltó-egyesületek katonás fegyelmet igénylő összmunkájának, a sportkörök csapatszellemének szükségessége. Mielőtt az egyesületek konkrét tevékenységét érintenénk, fel kell hívnom a hallgatóság figyelmét arra, hogy minden korszaknak meg voltak az adott történeti szituációra jellemző egyesülettipusai. Természetesen léteztek olyan szerveződések, melyek több perióduson át is működtek, mint pl. a kaszinók, az ún. vármegyei gazdasági egyesületek, az olvasókörök vagy az izraelita hitbuzgalmi és önsegélyező egyletek, csak éppen koruknak megfelelően változó funkcióval, formával és tevékenységgel. A reformkori egyesületek létrejöttét -igen erősen leegyszerűsítve— a korszak gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyaival, az I. Ferenc nevéhez kapcsolt abszolutizmussal, a nemzeti függetlenségi törekvésekkel, valamint a magyar liberalizmus kialakulásával határozhatjuk meg. De maradjunk az egyesületeknél! Közvetlen előzményként a II. József halálát követő nemesi mozgalom részeként megjelenő városi lövészegyletek, az olvasókörök, lesekabinetek, önképző társulatok említhetők. Az első ízben Széchenyi által megfogalmazott új, liberális eszmék a kaszinók révén terjedt tovább. Az 77