Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

milag működtetni intézményekkel oly tökéletesen «lefedni», «átszőni», hogy az alulról induló és általában partikuláris érdekek mozgatóerejétől hajtott cselekvési szándékok természetes módon, mint feleslegesek elhaljanak."

1 A pártoknál is kitapintható saját létrejöttük, s programjaik termékeny talajra hullását szükségképpen megelőző, segítő, sot katalizáló helyi kezdeményezések, az egyesületek sűrű hálózatának hiánya. E társadalmi szerveződések ugyanis a közösségi integrációnak

2 egyik olyan formáját jelentik, melyek jelentősen megkönnyíthetik napjaink kérdéseire adandó válaszok megtalálása, de akár a helyi vezetők „természetes kiválasztódását"is. Ezt tekinthetjük az egyesületkutatásokat motiváló elemek sorában az aktualizáló tényezőnek. A társadalomtudományok szempontjából természetszerűen az egyesülettörténeti kutatásoknak kell olyan témákkal foglalkozniuk, mint a demokratikus önkormányzatok kialakulása, gyakorlata, hagyományai, a helyi közösségek szerveződése és megtart óképessége. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az egyesületek múltjának tanulmányozása az egyes tudományos kutatásterületek számára pedig új, eddig még kellőképpen figyelembe nem vett forrásokat is megnyithat. Az alispáni egyesületi törzskönyvek egymástól igen eltérő jellegű tevékenységet folytató társulatokat regesztráltak, jelezve a 19-20. században mindvégig hiányzó átfogó jogszabályt, az egyesületi törvényt, s ezzel együtt magának az egyesület fogalmának, pontosabban kategóriarendszerének elégtelen meghatározását is. Azt is figyelembe kellett venni, hogy mint minden fogalom, így az egyesületé is koronként más és más tartalmat, értelmezést nyert. A hivatalos alispáni regiszter is nagy következetlenséget tükrözve tartotta nyilván a klubokat, a hitelek nyújtására alakult segélyegyleteket, hitelszövetkezeteket, takarékmagtárakat, tejszövetkezeteket, ipartársulatokat, -testületeket és persze a pártokat is. Többen is megkísérelték az egyesület fogalmát definiálni. Szladits Károly 1903-ban az egyesületeket „olyan szabad társulásoknak nevezi, melyek a társadalom közösségi érdekeit az állam által abszorbeált terjedelmen túlmenően valósítják meg." Vita Emil pedig -szintén a századforduló táján— azt mondta, „ha több személy bizonyos időre bizonyos meghatározott közös cél szolgálatára egyező akaratnyilvánítással társul,"... az egyesület.

3 A fogalmat -némiképp sűrítve— Páskándy János belügyi államtitkár is meghatározta 68