Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Történelmi arcélek Vas megyéből - Baloghné Lasics Judit : Péterfy Sándor (1841-1913)

BALOGHNÉ LASICS JUDIT PÉTERFY SÁNDOR (1841-1913) Magyarországon a 19. század második felében végbemenő gyökeres gazdasági, társadalmi, politikai változások törvényszerűen hatottak a művelődés területeire is. A polgárosuló állam működése, a fejlettebb mezőgazdasági technika, iparosodás nagyobb mércét állítottak az oktatás különböző intézményei elé.

1 Bármiféle magasabb műveltség megszerzésének előfeltétele azonban a kor követelményeinek megfelelni tudó alapfokú oktatás, korszakunkban az elemi iskola. 1848-ban Eötvös József nagyjelentőségű népiskolai törvénytervezete, mely a közös iskolákról, a tankötelezettségről, az állami felügyeletről rendelkezett, a felsőház ellenállásán megbukott. Napirendre csak a kiegyezés után, 1868-ban került. Ekkor született a korszakos jelentőségű népiskolai törvény, mely kimondta többek közt a tankötelezettséget, az állam, az egyház, a községek, a magánosok, társulatok iskolaállítás jogát, ill. kötelezettségét, intézkedett a felügyeleti rendszerről. A törvényt követően az elemi iskolai hálózat kétségkívül fejlődésnek indult. Eötvös József azonban már az 1870. évről szóló miniszteri jelentésében felsorolja azokat az akadályokat, melyek népoktatásügyünk akkori gyorsabb fejlődésének útját állták:

2 Vagyis: 1. A létező iskoláknak a tankötelezettekhez mérten elégtelen létszáma és a célszerű iskolaépületeknek nagy hiánya. 2. A képesített tanítók hiánya; mert a fölépítendő új tantermek is csak annyiban használhatnak iskolákul, amennyiben egyszersmind alkalmas tanítókat állítanak beléjük. 3. Népiskolatörvényeink megvalósulását megfelelő anyagi erők akadályozzák. 4. Nagy akadály rejlik abban, hogy vallásfelekezeti féltékenységből oly izgatások történnek, melyek a vallásosság védelmének 41