Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Rácskay Jenő : Egy kis szombathelyi per a tiszaeszlári „nagy per" nyomán

fogságra 5 Ft bírságra, Neubauer János 24 órai és Török Lajos 24 órai fogságra ítéltetett. • Az ítéletbe a 4 napi vizsgálati fogság idejét beszámították. Kotzmann Gyulát, Body Józsefet, Teser Jánost, Tóth Istvánt, Farkas Józsefet és Szabados Lajost felmentették.

20 A hatóságok gyors és határozott fellépése most még megakadályozta, hogy a tucatnyi fiatal nagyobb felfordulást okozzon. Azt csak találgatni lehet, hogy ezen iparosokat, tanoncokat, mi vitte a zsinagóga megtámadására. Közrejátszhatott ebben a zsidóságnak a magyar és német származású céhes iparosokkal való évszázados szembenállása, ennek a fiatalokba való plántálása, és nem utolsó sorban a tömeges antiszemita propaganda. Istóczyt Szombathelyen sokan ismerték, hisz negyed századon át a közeli rumi körzetet képviselte a képviselőházban. Az események igazából 1883-ban durvultak el. A monstre perben Eötvös Károly és ügyvédtársai a kor minden jogi és kriminalisztikai ismeretét felhasználva megdöntötték a koholt vérvád minden egyes állítását. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk uralkodó elitje politikai szempontból is egyaránt válaszúthoz érkezett. Vagy elveti a vérvádat és leszámol az antiszemiták által tüzelt lakossággal, vagy Oroszország útjára lépve a zsidókérdést, mint a társadalmi indulatok levezetésére szolgáló szelepet érdekeinek megfelelően hol megnyitja, hol elzárja. Az 1882-es eseményektol eltérően 1883-ban a nagy per ítéletébe belenyugodni nem akaró antiszemita vezérek a falu szociális elégedetlenségét használták fel a zavargások keltésére. Az 1883-as események a Dél-Dunántúl zsidó bérlői ellen indultak és kiterjedtek a zsidó szatócsokra, iparosokra is. A somogyi és főleg a zalai zavargások Vas megyére is kiterjedtek. Szombathelyen is előfordultak ablakbetörések. Jánosfa, Szentjakab, Szőce, Pankasz lakói résztvettek a zalalövői zavargásokban, ahol a zsidó boltok kirablása után a 14. K.U.K. gyalogezred egy századával is szembeszálltak.

21 A szombathelyi események arra késztetik a megye főispánját, hogy levelet írjon Tisza Kálmánhoz, amelyben megkéri, hogy a megye területét katonaság nélkül ne hagyja „Szombathely székvárosunkban 11 ezer lakosságával 4-5000 fo gyári munkássággal állandó katonaság, vagy akár honvédség elhelyezve nincsen. A félelmek nyilván nem voltak alaptalanok. A józan ész és az erélyes fellépés végül is győzedelmeskedett. A liberális nemességnek 373