Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Baloghné Lasics Judit : Tipikus bűnperek Vas megyében az 1850-es, 1860-as években

zalommal visszaéltek, s a 10 not, akik a barázdahúzásra befogott ök­röket kifogták. A magyar büntetőgyakorlat szerint hosszú ideig tartó sanyarúfogságot kért kimérni rájuk. A védő, ki elborult kedéllyel ol­vasta a tiszti vádat, jól felépített beszédében a befogottak családjá­nak nyomorúságos sorsát ecsetelte, majd kifejtette, hogy a népnek műveletlensége folytán a jogról és törvényről alig vannak ismeretei. A rosszul szervezett tagosítás a családok kenyerét veszélyeztette, hisz sem ősszel, sem tavasszal nem tudtak vetni miatta. Nem utolsósorban nagyot hibázott a mérnök, ki az egyezséglevél teljes mellőzésével sze­rencsétlenek birtokait kénye-kedve szerint szétszórta. A vádlottak fél évi, háromhavi katonavasban letöltendő börtönt (közmunka nélkül), pénzbüntetéseket kaptak, előtte azonban haza­mehettek a családjukhoz a szükséges munkák elvégzésére. A következőkben egy felmentéssel záródó pert említek. Gyakori­ak ugyan a tűzesetek, de ami Vasszilvágyon 1865. június 28-án tör­tént, egyáltalán nem volt mindennapos. 18 29 ház és 18 pajta égett le, ezek között a plébániaház, az iskolaház, az iskolatanító háza. Égtek a gazdasági eszközök, sertések, juhok, élelmiszerek. A baj okozásá­val a falu baromorvosát gyanúsították, aki gyúlékony helyeken is folyton dohányzott, a tűz is az ő pajtájából csapott ki. A falu elöljá­rósága olyan véleményt ad ki róla a bíróságnak,hogy ő a rendet soha meg nem tartotta. Permellékletek ezen kívül a vádlott és néhány ta­nú vallomása, Szakértői véleményt nem kértek. A vádlottat végül fel­mentették, mert szemtanú nem akad, a vádlott tagadott s még a tűz fészkét sem tudták meghatározni. Ebben az időszakban -bizonyára nem függetlenül a tulajdonvi­szonyok átrendeződésétől sem- szaporodnak a hamis osztálylevelek, a telekkönyvi bejegyzésekkel kapcsolatos csalások. 1860-as években a pácsonyi iskolatanító került bajba egy rendkívül szövevényes telek­eladási ügyben. ' Az ügy 6 évig húzódott, 1867-ben zárták le. 1861-ben Tompa János pácsonyi tanító volt úrbéri tulajdonát eladta Kiss Ferencnek részletre, aki egy év múltán szintén túladott rajta, azzal a kikötéssel, hogy az ő adósságát majd az új vevő fizeti Tompa Jánosnak. Tompa az első adás-vétel után nem telekkönyveztette át a birtokot, mert úgy gondolta, ráér a törlesztéskor. A következő eladás után sem telek­könyveztek. Közben a legutóbbi vásárló hol elvette, hol visszaadta Kiss Ferenc tulajdonából az ingatlant, végül úgy döntöttek, 1.000 ft 363

Next

/
Thumbnails
Contents