Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Tilcsik György : A sántikálva jövő büntetés — Egy okirathamisítási per Vas megye törvényszéke előtt az 1840-es években

közgyűlésen egy -feltehetőleg az erre az esetre már előkészítettolyan tartalmú, írásos bejelentést tettek, amely szerint ők Kemenesalján egy adóslevelek hamisításával foglalkozó „gyárra" bukkantak, és ezen állításuk igazolására a be is mutattak egy onnan származó, hamisított adóslevelet. A Nagy-testvérek kérték, hogy a közgyűlés indítson vizsgálatot az ügyben, és a benyújtott tárgyi bizonyítékot egy, a Hetyei Antal táblabírónál lévő adóslevéllel hasonlítson össze, majd pedig minden ezzel összefüggő, szükséges intézkedést tegyen meg. Vas megye közgyűlése e bejelentés nyomán egy négytagú bizottmányt (Ernuszt József táblabíró, Marton István főszolgabíró, Berzsenyi Miklós tiszti főügyész és Farkas Károly esküdt) küldött ki a Nagytestvérek által tett bejelentés tartalmának kivizsgálására, és megbízta annak tagjait, hogy az ügy jelentőségének megfelelő, alapos tájékozódás nyomán elkészített jelentésüket a következő megyei közgyűlésre terjesszék be.

15 A megyei kongregáció ezen határozatával elrendelt vizsgálat már a Dugovics Imre és Hetyei Antal elleni büntetőperes eljárás megindulását jelentette. Köztudott, hogy a feudalizmus idején Magyarországon büntetőperes eljárás az ún. nyomozó rendszer elvein épült fel. Ez azt jelentette, hogy a bíróság a tudomására jutott büntetendő cselekmény esetén vádemelés nélkül is megindíthatta az eljárást, és maga a bíróság igyekezett -persze az erre a célra kiküldött bizottságok vagy személyek révén- összegyűjteni a gyanúsított elítéléséhez szükséges terhelő anyagot. Korszakunkban a nemes személy elleni vizsgálatot indítani ill. vádat emelni csakis az illetékes megyei közgyűlés határozata alapján lehetett. Fontos elem volt még, hogy a perbefogott nemes személy az egész eljárás alatt -a börtönbüntetés kimondásáig- szabadlábon maradt. A későfeudalizmus időszakában a törvénnyel nem szabályozott, ám az osztrák bűnvádi eljárásnak és a hazai szokásjognak megfelelően rögzült, azaz mégis meghatározott eljárási formákhoz igazodó magyarországi gyakorlatban a büntetőperek az következő szakaszokból álltak: 1. Az előkészületi, 2. A törvényszék előtti, 3. A perorvoslati és 4. a végrehajtási perszak. Az előkészületi szakaszban a gyanúsított(ak) és számbajöhető tanúk kihallgatása, szükség szerinti szembesítése történt meg, és sor kerülhetett helyszíni szemlére is. A kihallgatások és a helyszíni szemle során készült vallomások és más írásos feljegyzések alapján ké327