Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Spitz János : Bűn és bűnözés, jövőbeni kihívások

att! Bűn ez? Hiszen hazudni nem akartam önmagamnak! Egyszerűen csak öltem önmagamért, egyedül magamért, és hogy jót vagy rosszat teszek-e ezzel valakinek, vagy mint a pók, egész életemben a hálóban akadó vérét szívom majd -ebben a pillanatban egyáltalán nem érdekelt és nem a pénz volt fontos, Szonja, hanem egészen más volt a fontos, most már tudom. Értsd meg: ha tovább megyek is azon az úton, akkor sem gyilkoltam volna többször életemben. Más volt, amit meg kellett tudnom, ami hajtott: azt kellett megtudnom, hogy féreg vagyok-e én is, mint a többi, vagy ember. Át merem-e hágni a törvényt, vagy nem? Le merek-e hajolni a hatalomért, vagy nem? Remegő teremtmény vagyok-e, vagy jogom van. Csak azt akartam megérteni, hogy akkor karmai közé kaparintott az ördög, és aztán tudtomra adta, hogy én is olyan féreg vagyok, mint a többi. Amikor odamentem az öregasszonyhoz, csak ki akartam próbálni magam— Es azt hiszed az öregasszonyt öltem meg? Magamat öltem meg, nem azt az anyókát. Egy csapással agyonütöttem magamat akkor, úgy hogy sosem támadok fel többet!" Raszkolnyikov szavai ma is megrázóak, mögöttes tartalmuk pedig egyfajta eligazító mércéül szolgál a bűn fogalmának megközelítését illetően. Heller Agnes szerint erényben és érdemben megvalósítjuk, a bűnben megszenteljük az objektív és szubjektív erkölcsi törvényeket, azaz az objektum és a szubjektum viszonyának erkölcsi törvényeit. Ezek a törvényszerűségek azonban igen különbözőek és igen sokfélék lehetnek. Számunkra és témánk szempontjából nem az erkölcsi, hanem a jogi bűnnek van relevanciája annak vitathatatlan elismerésével, hogy számos erkölcsi bűn egyben jogi bűn is. Kiindulópontul válasszuk azt a megközelítést, amelynek a lényege az elvont és a konkrét bűn meghatározása. Fogalmaim szerint az elvont bűn az uralkodó erkölcsi normák és szokások, míg a konkrét bűn az általunk helyesnek elismert erkölcsi normák és szokások megsértése. Könnyű belátni, hogy csak a konkrét bűn a morális bűn, az abszolút bűn az erkölcsileg romlott ember objektív bűne. Gyakorta keverik a bűnt a hibával. Ez témánk szempontjából azért lényeges, mert a téves fogalom-meghatározások tévútra viszik azt, aki a kérdés megítélésben és elbírálásában kompetens. Hibát ugyanis akkor követ el valaki, ha tetteinek következményeit rosszul, vagy egyáltalán nem méri fel és ezért tettéből önmagá281