Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Történelmi arcélek Vas megyéből - Sill Ferenc : A személyiség szerepe Szily püspök alkotásaiban

azt közölte az esztergomi prímással. Később arra is kérte őt, hogy hívja össze az egész püspöki kart és közösen foglaljanak állást a császár rendeleteivel szemben. Ez a magatartása nem maradt véka alatt. A császár erről is értesült és amikor Szily türelmi rendeletét sem közölte a papsággal, végképpen kegyvesztett lett előtte. VI. Piusz pápa bécsi látogatása idején kitiltotta Szily püspököt Bécsből, sőt Pozsonyból is.

18 II. József és a szombathelyi püspök kapcsolatának ügye külön fejtegetést igényelne. Erre most nincs mód. - Szily közéleti tevékenységéről szólva egy szempont mégsem mellőzhető: a nemzetiségi kérdésekben mutatott humanitása. Amikor az egyházmegye szlovén-vend lakossága körében végezte vizitációját, Szegedi kanonok megjegyzése szerint felfigyelt arra, hogy ez a szorgalmas nép saját anyanyelvén nem olvashat könyveket, ezért műveltségben sem tud kellő módon előbbre jutni. Ezért szlovén-vend ABC-s könyveket, Evangéliumos könyveket készíttetett és ezek megszerkesztésével a vend nyelvet irodalmivá fejlesztette. Erről a témáról bővebben a Tudományos Gyűjtemény 1828. évi évfolyamában és a Muraszombatban 1975-ben kiadott „Stopinje" füzetben bőséges ismertetés található.

19 Megjegyezhetjük azt is, hogy a Szily által építtetett kőszegi Kalcz-Adelffy árvaházban a vend vidékről származó tehetséges ifjak ingyenes vagy kedvezményes oktatásban részesültek. Az így nevelődött plébánosok és tanítók nemzeti érzésüket hűségesen őrizték. Akik később visszakerültek a nemzetiségi területre, művelői lettek anyanyelvüknek, ugyanakkor a magyar közigazgatási egységhez, Magyarországhoz tartozónak vallották magukat. Szily püspök nemzetiségi politikája még ma is példaértékű. Megbecsülte a nemzeti nyelv és nemzeti kultúra értékeit. Azt nem elfojtani, hanem kibontakoztatni akarta a kisebbség körében is. Nem a homogén nemzeti közösség, hanem a sokszínű emberi együttlét volt előtte eszmény. Több nemzetiség, többszínű népi kultúra — ezek együttléte kölcsönös gazdagodás. Ezt a szemléletmódot Szily egyházmegyéjében még ma is megéljük - mogersdorfi napokra gondoljunk. A nyugati végeken a szlovén és horvát lakosság szereti saját népi kultúráját, használja anyanyelvét — ugyanakkor Magyarországhoz tartozónak tudja és érzi magát. E vázlatos összefoglalás után mindannyian érezzük, hogy milyen szűklátókörű szemlélet volt, amikor egy ilyen meghatározó személyi23