Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Antosa Leskovec : A körjegyzői hálózat változásai Vas megye szlovén részén a századforduló táján

arra utasították, hogy az alispán 1905. március 17-én kelt megbízásának értelmében a hónap végéig a körjegyzőkkel együttműködve dolgozzanak ki javaslatot, hogy milyen módon lehet az „...új körjegyzőségek szervezésével egy gyorsabb és pontosabb közigazgatási szolgálatot, az önkormányzat szükségleteinek rendesebb ellátását, a község jobb gazdálkodását és a közérdek kielégítését elérni ...". A muraszombati főszolgabíró terjesztette be azt a jegyzökönyvet, amely a körjegyzőkkel való megbeszélés során született, és amelyen kidolgozták azt a javaslatot, hogy hogyan lehet a járás 114 községét célszerűen az eddig 11 körjegyzőség helyett 15-be osztani. E szerint egy Urdombon egy új körjegyzőségi hivatalt kellene szervezni, mert ott már eddig is volt egy anyakönyvi hivatal. Új körjegyzőségi hivatalokat és egyidejűleg anyakönyvi hivatalokat kellene azonban Szentsebestyénen (Pecarovci) és Perestón (Pertoca) nyitni, mert azok római katolikus plébániák székhelyei és Ferenclakon (Rankovci), amely a megye főútvonala mellett van, postája van, valamint központ. A javaslatból kitűnik, hogy a megye muraszombati járásában egy ötödik, új körjegyzőséget is tervezett, amelyet azonban a jegyzőkkel való tanácskozáson nem tudtak felvázolni. Muraszombat községnek, amely 2304 lelket számlált azt javasolták, hogy -mivel egy saját jegyzőre volt szüksége- használja ki az alkalmat és alakuljon át nagyközséggé. Ehhez be kellene bizonyítani, hogy ezt kívánja a lakosságnak azon része, amely a közvetlen adók több, mint felét fizeti, továbbá, hogy elegendő eszmei és anyagi erőt birtokol ahhoz, hogy teljesíteni tudja a nagyközségi státussal együttjáró kötelezettségeket, valamint hogy a körjegyzőségben maradt községek képesek a jegyzosegek további fennállását biztosítani, vagy ezen cél elérése céljából egy jegyzőséghez csatlakozni. A javaslatban feltűntették az újonnan felmerült költségek fedezéséhez szükséges segítségét is. Mindez szükséges volt a négy új körjegyzőség hiánytalan pótlásához és az 1.600 koronányi jegyzői fizetéshez. A már fennálló 11 jegyzőség számára csak olyan összegű állami segítséget javasoltak, amekkora a fennálló körjegyzőségekből kivált és az újonnan alakult négybe belépett községek jegyzői fizetése volt. A községekben uralkodó hangulatról a főszolgabíró megjegyezte, hogy azok új anyagi költségekkel járó terhektől félnek és ezért nem viseltetnek jó szívvel az új körjegyzőségek létrehozása iránt. Ezt az újítást a körjegyzők sem vették szívesen, ők attól féltek, hogy né210