Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Tóth Péter : Vas vármegye közgyűlési jegyzökönyveinek forrásértéke a burgenlandi és szlovéniai történeti kutatás számára

jogból közismert, úgynevezett jogi precedensnek a büntetőtörvénykezésben való alkalmazásával. Az 1600. január 5-én tartott törvényszéki ülés tárgyalta Dömölky Lénártné ügyét, aki ellen a magisztrátus egy elkóborolt ló eltulajdonítása miatt indított keresetet. A perben előterjesztett prokurátori replikációkból világosan kitűnik, hogy az ítélethozatal alapjául egyaránt szolgált általában a tételes jog (a Hármaskönyv), illetve konkrétan a jogi precedens (Vas és Sopron vármegyéknek a hasonló ügyekben hozott korábbi ítélete). 6. Utoljára hagytuk a jegyzőkönyvi bejegyzéseknek azt a csoportját, amelyek a vármegyének a polgári perekben való joghatóságával kapcsolatosak. A vármegye hatásköre természetesen az ilyen jellegű ügyekben is a kis- és középbirtokos, illetve a köznemességre terjedt ki, de -nyilván összefüggésben a vármegye hiteleshely-szerű funkcióinak az előtérbe kerülésével és erősödésével-, a nagybirtokos főnemesek is gyakran éltek a lehetőséggel, hogy birtokjogi protestációikat, tiltásaikat a megyegyűléseken terjesszék elő. Helytörténeti szempontból talán a legérdekesebbek azok a bejegyzések, amelyek az uradalom és a szomszédságában lakó köznemesség viszonyára vetnek fényt. Vas vármegye jegyzőkönyveinek az eddig feldolgozott részében is számos protestáció-ellenprotestáció tanúskodik azokról a körülményekről, amelyek a németújvári uradalomban, magában Németújvár mezővárosában, illetve a határos Alsóőr és Felsőőr possessiókban élő köznemességet jellemezték, akik folyamatos támadásoknak voltak kitéve a Batthyányak részéről. Az ilyen típusú bejegyzések egyébként a dolog természeténél fogva nagyon fontos családtörténeti adatokat is tartalmaznak, amelyek megismerésére más források hiányában nincs lehetőség. Meg kell említenünk továbbá, hogy a század végétől általában, tehát Vas vármegye esetében is erősen megritkulnak a jegyzőkönyvekben a korábbi évtizedek bejegyzéseinek túlnyomó részét kitevő jogi képviselő-állítások -közkeletű terminussal: a prokurátorvallások-, illetve a jobbágykéretési és -búcsúztatási ügyek: ez helytörténeti szempontból különösen az utóbbiakra nézve sajnálatos, mivel segítségükkel lenne rekonstruálható a migráció iránya, illetve lennének levonhatóak az egyes birtoktípusokon élő jobbágyság körülményeivel kapcsolatos következtetések. * * « 177