Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Wirth Zsuzsanna : Protestáns egyesületi élet Szombathelyen a két-világháború között
montrei rendű, klasszika filológia végzettségű tanára volt, aki 1884ben a bölcsészdoktori oklevelet is megszerezte. 56 A Rezsőfy György idején meginduló tendencia -az egylet iránti érdeklődés hanyatlása— Burány titkársága idején tovább erősödött. A gazdasági életben beállt pangás eredményeként a megye területén az építkezések száma erősen csökkent s így a régiségtárba egyre kevesebb lelet került. Az egyleti tagdíjat befizetők számának csökkenését Burány a szaporodó, különböző célú egyletekkel indokolta, melyek a polgárok fizetőképességét igénybe vették, akiknek nagy része „ma már elég praktikusan úgy gondolkodik, hogy ha már fizet, hasznát is akarja látni." 5 ^ A tagdíjak, eddigi aláírási ívvel történő beszedését Ajkas Károly javaslatára megváltoztatták, miszerint: „a többi egylet példájára szelvényes nyugtakönyv lészen készítendő, melyet az egylet szolgája a helyben lakó tagoknál beváltás végett bemutat, s a vidékiekhez is e szelvények beváltás czéljából megküldetni fognak. " 58 A tagokhoz az egylet felszólítást intézett, mely a hátralékok és az egylethez való viszony rendezését szolgálta s a kiadandó évkönyvhöz aláírási ívet szándékoztak csatolni, hogy az egylet kipróbált tagjai új tagokat gyűjthessenek. 59 Burány a küzdelmekbe belefáradva, már az 1886-os közgyűlésen felmentését kérte s „azon óhajának adott kifejezést, vajha találkoznék egy más tagtárs, ki nézete szerint több rátermetséggel és kevesebb elfoglaltság mellett átvenné a nem épp könnyű tisztséget. "^ Q A tagdíjhátralékok ügyének rendezése kimutatta, hogy az egylet tényleges, fizetni is hajlandó pártoló tagjainak száma 195-re csökkent s a tagtoborzás sem járt eredménnyel, melyet a titkári jelentés szomorúan így konstatál: „a közönség, valószínűleg csak a mostoha anyagi viszonyok miatt, éppen nem tanúsított hajlandóságot a hazai közművelődést szolgáló ügyünk támogatására." 61 Az érdektelenség okaira a Vasmegyei Lapok is rávilágít: „... középszerű termésünk a nagy vámok miatt a legalacsonyabb piaczi árakon kel el; ha a robbanó anyagokkal terhelt európai helyzet igen- költséges védekezésre kényszeríti nemzetünket, mely nagyfokú adót követel az állam polgáraitól: akkor egy közművelődési intézmény, mely nem verheti a nagy dobot és nem állíthatja urnái, írott kövei mögé a czigánybandát, fájlalva fogja tapasztalni a közönség részvétlenségét. ... Az intelligens közönség erős megterheltetése magyarázza meg ama körülményt, hogy az intéző köröknek majdnem Barnumféle reklámhoz 135
