Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Mayer László : A Vasmegyei Régészeti Egylet működése (1872-1900)

adományozott.

24 Sajnos, a leletek nagyobb hányada „Litteráti és ßrändstätter drezdai, Koch berlini, s más régészek és zsibárusok"

2

* útján külföldre kerültek. A kiegyezést követő fellendülés hatásaként jelentkező tömeges építkezés számtalan értékes régiséget hozott felszínre s a már ismert leletek áldatlan helyzete, melyre Theodor Mommsen 1866. évi látogatása is rávilágított,

26 felvetette egy önálló gyűjtemény ill. múzeum szükségességét. Rómer Flóris, aki a régészeti mozgalmat személyes ügyének is tekintette, mint az Archaeologiai Értesítő szerkesztője, nemcsak a Savari a múltjával és emlékeivel foglalkozó cikkeket jelentette meg, de mint írta: „Minden Szombathely-vidéki régészeti mozgalomnak szívesen bizom lapomat. "

27 Személyesen is ellátogatott Szombathelyre, mely után annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy „a szombathelyi intelligencia hozzájárulásával csakhamar oly régészeti múzeumot lehetne felállítani, melynek kedvéért a tudós a sopron-kanizsai vonalt föl keresné, és Sabárián mansiót tartana"

2

** s az ügy megfelelő kvalitású és lelkesedésű vezéregyéniségét Lipp Vilmosban, a főgimnázium fiatal tanárában látta. Az alapítandó városi múzeum ügyében a szervező munka már 1870 elején elkezdődött,

29 de az összehívott értekezlet időpontja egybeesett a torna egylet közgyűlésével, így a múzeum ügye érdektelenségbe fulladt. A Történelmi Társulat 1870-ben kutatása teréül Vas megyét választotta, melynek során szept. 19-én Rómer vezetésével többen Szombathelyre is ellátogattak, mely újabb lendületet adott a mozgalomnak. Lipp a Vasmegyei Lapok hasábjain a megyei régészeti egylet létrehozásának szükségességét fejtegette

30

, majd az értelmiség segítségét kérte a „régiség helyrajzi adattár" és a „felállítandó régiségtár"

31 érdekében. Szervező munkájában lelkes támogatóra talált Balogh Gyulában, a Vasmegyei Lapok szerkesztőjében, aki egyrészt tág teret biztosított lapjában az egylet ügyének, másrészt maga is tevőlegesen munkálkodott. Társulatot szándékozott alakítani -amennyiben a helyi múzeum terve nem valósulna meg- mely anyagi erejével a Nemzeti Múzeum számára felvásárolná az előkerülő régészeti leleteket, így mentve meg azokat az „enyészettol vagy idegen kezekbe való vándorlástól".

32 Később ígéretet nyert a város befolyásos köreitől, 131