Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Rácskay Jenő : Vas megyei bankok és pénzintézetek egyesületpártoló tevékenysége a dualizmus korában

Szombathely pénzintézeteinek alaptokéje az 1910-es években meghaladta Pécs és Győr törvényhatósági jogú városok intézeteinek alaptőkéjét: Szombathely 6 154 000 korona, Pécs 5 000 000 korona, Győr 5 200 000 korona. Az alaptőke természetesen a forgalom meghatározott részét 15-30 %át teszi ki, az éves forgalom ezeknél a számoknál jóval nagyobb. Elmondhatjuk, hogy összesítve a megye intézeteinek éves forgalmát az vetekedhetne a budapesti óriásbankok forgalmával, összefoglalásként bizton állítható, hogy az egyesületek, egyletek pénzügyi finanszírozása, támogatása vizsgálatánál a legfontosabb kört vesszük vizsgálat alá. Ez azért is elmondható, mivel természetesen mások —városok, községek, magánosok is- erejükhöz mérten támogatták az egyesületeket, egyleteket, de szervezettség, megbízhatóság és főleg az állandó, szakszerű segítség adásában nem múlta felül a pénzintézeteket senki. Hazánkban a német mintára az 1840-es években létrejövő első takarékpénztár valóban a kisemberek, cselédek, napszámosok jószolgálati intézményei (takarékjai) voltak és nem banki tevékenységet űző, pénzforgalmi intézmények. Ezt a hagyományt támasztja alá megyénk első 1844-ben alapított takarékpénztára, a kőszegi is. Ezek a takarékpénztárak elsődlegesnek vélték az elesettek, szegények támogatását. A néhány éve alakult és elég szerény keretek között működő pénzintézet már ekkor segítséget nyújtott a városnak, amint ez egy német nyelvű néhány évvel később írt összegzésben is olvasható 1850: Geschenk für die günzer armen 30 convention Münze. A kiegyezést követő időszakban a népjóléti alapon működő intézmények fokozatosan pénzintézetekké alakulnak, de a támogatások rendszerét megőrzik, sőt bővítik is. Jó példa erre a megye későbbi legnagyobb intézetének a Szombathelyi Takarékpénztárnak az 1867es alapszabálya, melynek az 54 §-a a következőképpen intézkedik: „Az egész évi kezelésből eredő tiszta jövedelem, mely az összes költségek s a részvénytőke után számítandó törvényes kamatok levonása után fennmarad, öt egyenlő részre asztalik, melyből kétötöd rész a tartalék és az intézeti nyugdíj alapnak képzésére fordíttatik, másik két ötöde a részvényesek osztalékát képezi, egy ötöde pedig a ma120