Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Tilcsik György : A „Városszépítő Bizottmány" intézménye Szombathelyen 1867 előtt

lyen Vojta egy héttel korábban kelt és a fentieket tartalmazó levelét felolvasták-úgy foglalt állást, hogy a tervek „... jóllehet kellő pontossággal készítve, legkisebb kifogás alá nem eshetnek, minthogy azonban a város házának oly.alakbani felállítása és erre szükségelt tetemesebb költségek a város körülményeihez képest ennek anyagi erejét és szerény igényeit túlságosan fölül halladná, egyedül ezen okból elfogadhatók nem lévén, a tisztelt építész urnák szülővárosa iránt tanúsított ebbeli szívességének megörökítésére emlékül fentartatnak. Miről címzett építész ur értesitetni rendeltetik."^ Yojta Donát e terve sajnos nem maradt fenn a képviselőtestület iratai között, ám annyi bizonyosnak látszik, hogy azt nem használták fel a városháza jóval később történt átalakítása során. A Szépészeti és Építészeti Választmány kezdeményezésére az 1865. január 30-i képviselőtestületi ülés a Szentmártonban működő Domonkos szerzetesrendhez fordult kérve, hogy a szűkössé vált városi temető területének növelése céljából a rend engedjen át akár cserével, akár adás-vétel útján egy megfelelő nagyságú földdarabot a városnak. A képviselők a Szépítészeti Bizottmányt felhatalmazták, hogy vegye fel a kapcsolatot az ügyben a Domonkos renddel.

25 A Bizottmány elnöke 1865. november 9-én tartott ülésükön a képviselőtestület tagjait -e szerzetesrend perjelével történt levélváltás nyomán- arról informálhatta, hogy a rend kész a szükséges területet katasztrális holdanként 700 forintért a városnak eladni. Az ülés a rend ajánlatát elfogadta, és elrendelte a szóban forgó terület megvásárlását.

26 A Szépítészeti és Építészeti Bizottmány egyik igen hangsúlyos feladatának tekintette a városban lévő járdák kiköveztetését és a szükséges vízelvezető csatornák kiépítését. így kezdeményezték a Kőszegi, a Kámoni (más néven: Kám, ma: Szily János), és a Forró (ma: Kossuth Lajos) utcák járdáinak kiköveztetését, valamint azt, hogy a Forró, a Hosszú (ma: Thököly Imre) és a Rumi utcában épüljön vízelvezető csatorna.

27 Tekintettel a város szűkös anyagi helyzetére az 1865. június 10-i képviselőtestületi ülés -elfogadva a választmányi előterjesztést- felkérte a megye főispáni helytartóját, engedélyezze, hogy a Rumi és a Hosszú utcabeli csatornák kivitelezési munkáihoz a megyei börtön rabjait is igénybe vegyék.

28 Ugyancsak a választmány kezdeményezésére a városi képviselők 1865. szeptember 14-én meg115