Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Történelmi arcélek Vas megyéből - Wirth Zsuzsanna : Kanizsai Orsolya (1521-1569?)
asszonyomra bíztam vala a végeket, és akkoron Beszprimnél igen megveritek volt a törököket. Most is mindenfelől vigyáztass és emberkedjél, és az végöknek viseld gondját. En most semmi segítséggel nem lehetek innen** - Pozsonyból. Ilyen asszonynak kijárt a megtisztelve évődő megszólítás: „szerelmes Hadnagyom!" Az üzenetváltás nagyobb része az egészségre vonatkozik, érdeklődés illetve híradás. Örökös félelemben éltek nem a háborús veszedelem, hanem az alattomos betegség miatt. Járványokra lehet következtetni: „igen halnak az emberek" itt s itt. A legszörnyűbb rém a pestis. Nádasdy tele aggodalommal a legkisebb gyanús jelre óvintézkedéseket parancsol: füstölést, kijárási tilalmat az egész háznépnek. A tragédia mégis bekövetkezett, őt ragadta el a járvány 1562-ben. Pedig Orsolya házasságuk kezdetétől nagyon sokat betegeskedett. Valószínűleg a testi és lelki okok kölcsönösen fokozták egymás hatását. Sokáig kellett várniok gyermekre, az örökösre a kis „vendégre". Csak 1555-ben született meg a fiú utód, Ferenc. O is sok gondot okozott bajaival. Szerencsére kiváló orvos őrködött felettük, Szegedi Kőrös Gáspár. Óvatosan bánt a gyógyszerekkel, inkább diétát, fürdőt, kerti sétát ajánlott. Kidobta a kuruzslókat, levizsgáztatta a fűszerszámos Mátyást, akit szakmájában árkádiai baromnak minősített. Helyet keresett a sárvári várban, ahol főzeteket, szirupokat, kenőcsöket készíttethet. Gyógyszertár felszerelését javasolta. A gyógynövényeket főleg Bécsben vásárolták, nem termelték otthon, mint Kanizsai Dorottya. Ismerős közülük a rebarbara, nemrég ajánlotta Bálint gazda a TV-ben. „... sot a réten is tenyészik az orvosságoknak nem megvetendő száma", állította az orvos. Ceruzát hozatott Bécsből, hogy lerajzolhassa a füveket. Azt is megmondta urának, hogy Orsolya úrasszony legnagyobb baját csakis férje orvosolhatja szeretettel, gyakoribb hazatéréssel. Nádasdy Tamást nemcsak a bizalom fűzte orvosához, hanem a két tanult humanistát összekötő barátság is. Az úrnő engedelmeskedett az előírásoknak, de ha távozott a tudós doktor, bizony lazított szigorú követelményein. A magányosság, betegség, félelmek között Kanizsai Orsolya is mély vallásos hitében talált vigasztalást, ez is hozzátartozik egyéniségéhez. Engedelmességének ebben lelhetjük meg erkölcsi alapját, indíttatását. Leveleiben gyakran ismétlődő fordulatok: látja Isten szívemet, Úristen rajtunk könyörül, csak úgy kell lenni azmint az Úristen akarja. Lehet utalást találni a reformáció hatására, például 11