Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Tilcsik György : A „Városszépítő Bizottmány" intézménye Szombathelyen 1867 előtt
Az 1833. április 24-i városi közgyűlés a választmány javaslatainak csaknem minden elemét elfogadva a következő határozatokat hozta: 1. A város addig alkotott jogszabályait, statútumait ki kell nyomtatni és minden városi polgárhoz el kell juttatni. 2. A városi tisztviselők -a városbíró kivételével- hivatali megbízatásukat a jövőben nem az addigi gyakorlat szerint egy, hanem három esztendőre kapják. 3. A város piacterén álló és az 1817. évi nagy tűzvész során erősen megrongálódott városi tornyot és a mellette, valamint az alatta elhelyezkedő városi börtönt -miután azok erősen elcsúfítják a tér képét- sürgősen el kell bontani. A városháza emeletráépítéssel egybekötött renoválását pedig oly módon kell végrehajtani, hogy az átépített városházában helyet kapjon a városi torony és a börtön is. 4. Szombathely éjszakai rendjének és nyugalmának biztosítására az éjjeli őrök számát az eddigi kettőről négyre kell emelni, és a közbiztonság fokozására a városban mielőbb 24 lámpát kell felállítani. A lámpák felállításához és működtetéséhez szükséges anyagi fedezetet lehetőleg önkéntes adakozásból kell előteremteni, amennyiben pedig ez nem lenne elegendő, úgy Vas megyéhez kell fordulni segítségért. 5. A koldulás megakadályozására pontos felmérést kell készíteni a város lakóinak önkéntes adakozásáról. Azon személyek házait pedig, akik anyagi lehetőségeik ellenére pénzzel nem hajlandók hozzájárulni szegénysorsú embertársaik támogatásához, meg kell jelölni, és e házakat a koldusok hetente felkereshetik. 6. A város közterületeinek tisztántartása, és általában a városkép csinosítása érdekében legfontosabb teendőként az utcák és terek járószintjének kiegyenlítését, nivellálását a szükséges levágásokkal és feltöltésekkel mielőbb el kell végezni. 3 Szombathely város tanácsa e határozatainak döntő többsége néhány éven belül megvalósult, ám az 1832-ben életre hívott választmány -miután minden valószínűség szerint alkalmi jellegű, vagyis egyszeri megbízatással kiküldött volt-nem működött tovább. A tevékenységére utaló adatok hiánya mellett erre abból is következtethetünk, hogy a város 1837. június 24-én megtartott közgyűlése Schenk Ferenc városbíró indítványára egy 14 tagot számláló, immáron állandó választmány az ún. Csinosságra Ügyelő Bizottság felállítását 108