Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bircher Erzsébet: Sopron-Vasi Szederegylet
Széchenyi értetlenül állt szembe e véleménnyel: hisz szerinte a választmányba a szervezés időszakában nem is lehetett volna vasit bevenni, hacsak nem a „ceremónia és bókolás" kedvéért. „Látszik azonban még is, hogy létez Vas vármegye legalább egy része és miköztünk egy szálka, melyet jó volna kihúzni, mi az által történne leginkább Vas vármegyének elsődlegese megkérésére és megegyezésével tartanánk a legelső közgyűlést." Nos, a szálka „kihúzatott", Vidos József személyében Vas megyei alelnöke is lett az egyletnek, s a választmányba mindkét vármegye arisztokratái megtalálhatók. 1841 május 22-ig a Szederegylet „Részeseidnek száma 227 fő volt, és ebből 34 Széchenyi arisztokrata ismeretségi köréből került ki. Az első esztendőben 3.000 pengő forint tőke gyűlt össze, ami nem volt kevés, hisz például a kismartoni Spitzer Bőrgyár alaptőkéje ugyanakkor 4.000 forint volt. 9 Széchenyi gondot fordított arra, hogy személyesen vegyen részt az egylet életének kiemelkedő eseményén: a közgyűlést helyettesítő évi rendes ebéden. A korszak erőteljes frazeológiájával lelkesítő beszédeivel támogatta az ügyet. A beszédei közül most egy 1841-ben elhangzottból idézzük: ^íldom ezért a mai napot, mert hiszem és erősen hiszem, hogy jól lehet csak szederlevelekrol és egy dísztelen féregről van szó és bizonyosan gúnykacajt gerjesztendünk azokban, kik semmiben valami nemesbet és magasbat nem képesek látni —oly intézet lép életbe— mely a kor legkülönb és szétágazóbb lakosait összesíti egybe, és legyenek ezek csak összevetve, mi nem egyéb mint kötelék, s Magyarország előmenetele bizonyos. " 10 Az 1842-ben, az első évfordulón megtartott beszéd már sikerekről árulkodott: 30 hold ingatlanja, egy háza, szedreskertje volt az egyletnek. A gyakorlati munkát Henking svájci származású szakértő irányította. Az egylet évi jövedelme ekkor már 5.500 Ft volt. A problémák azonban már ekkor megjelenhettek az egylet körül, mert Széchenyi figyelmeztette társait: „A legszebb ültetvény is elsorvad azonban, ha nincs gond körülötte. Ez e tekintetben nem kis veszélyben vagyunk, tisztelt társak, s pedig egyedül az okbul, mert -ugyan szabad kimondani- mert magyarok vagyunk, a magyarnak pedig felette sok jó tulajdonságai mellett, azon felette nagy hibája van, hogy csak kezdeni tud, de végezni bizony alig, vagy csak kivételképpen. ^ 11 103