Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vasvármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1631-1641

1659. (II. 24.) A vármegye közönsége úgy határozott, hogy bizonyos okokra tekintettel a következő közgyűlésre halasztja el azoknak a rendelkezéseknek a meghozatalát, amelyek segítségével a lehető legjobb móddal lesz elvégezhető a Rába folyó megtisztítása. VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1636. április 22. (f. III. p. D. Cantate), Szombathely oppidum 1660. (II. 24-25.) A közgyűlés elolvasta — és teljes terjedelmében be is másoltatta a jegyzőkönyvbe — Magyarország nádorispánjának a vármegyéhez címzett parancslevelét, amelynek tárgya: Nemesnépy Katalin asszonynak (nobilis), néhai Nádasdy Farkas özvegyének, jelenleg Svasztich István (egregii) házastársának a kérelme. A magyar nyelven írott parancslevél szövege a következő: "Nyilván vagyon kegyelméteknél, hogy ez elmúlt esztendőkben szegény Nádasdy Farkas árváinak tuteláját conferáltuk volt mostohaanyjuknak, Nemesnépy Kata asszonynak, azon Nádasdy Farkas özvegyének, mostan Svasztich István uram házastársának, kiváltképpen arra az okokra nézve, hogy noha mostohaanyjuk volt, mindazonáltal jól és hasznosan viselte gondjokat mind az árváknak, mind az jószágnak. Más az, hogy nem is hagytuk (?) oly attyokfiát az árváknak, akik hasznos gondviselők lehettenek volna. Mely tutela résüket (?) praesentálják is ugyanakkor kegyelmetek előtt. Mostan úgy informálhatunk, hogy Nádasdy István és Nádasdy Boldizsár praetendálják az tutorságot s gondviseletét a' leányzó árvának és jószágának, meghalván immár az fi. De mint viselhesse a' tutorságot, a' ki a* maga jószágának gondviselésére sem elég maga, kegyelmetek megítélheti, s nem tutorságot, hanem büntetést érdemelne inkább az ollyan, az ki atyjától maradt javait eltékozolja, s tiltja is országunk törvénye, hogy az ollyanoknak, bár atyafiak legyenek is, tutorság ne adassék, sőt ha mi tutorság volna is, elvegyék azt tülök, azt kívánja mind törvényünk, mind az igazság és az igaz okoskodás is. Illyennek értjük Nádasdy Istvánt, aki egyébaránt is mit cselekedett atyafiaival az elmúlt napokban, nyilván vagyon kegyelmeteknél; a' kinek exitussa mi fog lehetni, azt is megítélheti kegyelmetek. Nádasdy penig, úgy halljuk, hogy csaknem minden jószágát elzálogosította. Mellyek így lévén, mint lehessenek érdemessek a' tutorságra, nem látjuk okát. Nádasdy István öccse penig gyermek állapottal vagyon, s magára is kell a* gondviselés, nem hogy ő viselhetné gondját másnak. Mink lévén azért őfölsége után az árváknak fő tutoruk, s mi is adván azt az tutorságot Svasztich uram feleségének, nem akarjuk, hogy senki más tutorkodjék ott, kiváltképpen oly, aki nem érdemes reá, s talán számot sem tudna adni gondviseléséről. Kegyelmeteket szeretettel akarnánk requirálnunk, s tisztünk szerént intünk is, hogy kegyelmetek semmiben ne bocsátkozzék ezaránt, hanem szolgabíró uramat esküttével együtt bocsássa ki kegyelmetek, a' kik connumerálván a' jószágot s egyebet is, a' mi az árváké 203