Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Jegyzetek

87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 léte ítélomesterének, az igen tiszteletre méltó pártfogónak). Ez szintén arra utal, hogy törvényszék elé terjesztett iratról van szó, amelyet jogbiztosítő jellege miatt tartottak szükségesnek bekötni a jegyzőkönyvbe. Megyeiy Pál egyébként 1606-ban halt meg (lásd a 946. számú regesztát), az irat tehát a nála lévő okmányok egyikeként is bekerülhetett a jegyzőkönyvbe. A lap szélén más kéz írásával: "Bozzay László és Palásthy János szolgabírák". A bejegyzés megfogalmazása és így a szöveg értelmezése is bizonytalan. A magyar nyelvű bejegyzést, amint a kővetkezőt is, mai olvasat szerint közöljük. Ezt a magyar nyelvű bejegyzést is mai olvasat szerint közöljük. A lap szélén megjegyzés: "Palásthy János és Jánossy Miklós szolgabírák". A lap szélén: "Zichy Mihály szolgabíró". A tiltás tárgya a jegyző toliában maradt A dátumban nyilvánvaló tévedés van, hiszen Szent Márton ünnepe november 11-e. A név olvasata az á(javítgatás miatt bizonytalan. A közgyűlés összes tárgya magyar nyelven került a jegyzőkönyvbe, ezért valamennyi bejegyzést mai olvasat szerinti átiratban adjuk közre. A magyar nyelvű vádbeszédet szintén mai olvasat szerinti átírásban adjuk közre. Hogy mi a kérés tárgya, az a jegyző toliában maradt; de az is lehet, hogy más ok miatt nincs befejezve a bejegyzés. A hónap nevének a helyét a jegyző üresen hagyta. Mivel a közgyűlés anyaga a IS. oldalon olvasható, vagyis a július 20. és augusztus 17. kőzött tartott két megyegyűlés tárgyai kőzött, ezért biztosra vehető, hogy nem a gyűlések időrendjében másolták be azt a kötetbe, hiszen valószínűtlen, hogy augusztus 15én és 17-én is közgyűlést tartottak volna. Maguk a gyűlés tárgyai sem tartalmaznak semmi olyan utalást, amelyből a hónapra következtetni lehetne. Mindezek alapján a gyűlést az 1634. évi pontosan datált gyűlések végén helyeztük el. Az 1635. év során tartott közgyűlések anyaga nem időrendi sorrendben került a jegyzőkönyvbe, hanem a kővetkezőképpen: 1. május 21, 2 június 11, 3. március 27, 4. április 23,5. szeptember 7. Hogy mi az oka ennek a zavarnak, nem világos. Mindenesetre a május 21-én tartott közgyűlés első bejegyzése mellett, a lap szélén más kéz írásával a kővetkező, eredetileg latin nyelvű megjegyzés olvasható: "Ennek a közgyűlésnek az iratait azon közgyűlés után kellett volna felvenni, amelyet az 1635. esztendőben, a Szent György vértanú ünnepe előtti hétfőn tartottak és amelyet alább írtak be." Hogy a maguk jogán-e, vagy mint követek, a rövidítések miatt nem dönthető el, de talán az előbbi a valószínűbb. A közgyűlés tárgyairól készült bejegyzéseket sajátkezűleg aláírta Kflrthy István, a törvényszék jegyzője; ezzel talán a jegyzőkönyv eddigi részét is hitelesítette. A közgyűlések sorrendjével kapcsolatban lásd a 100. jegyzetet A név ugyan a jegyző toliában maradt de a követek neve alapján (lásd például az 1622 számú bejegyzést) megállapítható. A közgyűlés tárgyait nagyobb részben magyarul jegyezték be a jegyzőkönyvbe; e szövegeket, mint eddig, most is mai olvasat szerinti átírásban, idézőjelek kőzött közöljük.