Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.
Jegyzetek
68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 A bejegyzést más kézzel és utólag írták erre a helyre. A közgyűlés még ugyanazon a napon tőrvényszéki üléssé alakult át és az azt követő három napon is így működött Ezután még két törvényszéki ülést tartott a vármegye: az első a Mátyás apostol ünnepe előtti hétfőn (február 20-án) kezdődött és négy napon keresztül folyt, a másik pedig a Gyümölcsoltó Boldogasz szony ünnepe, vagyis az Oculi vasárnap utáni hétfőn (március 26-án) kezdődött és ugyancsak négy napon keresztül tartott a két alispán jelenlétében. Helyszínük Szombathely volt Tárgyaik azonban nem kerültek bejegyzésre, hanem fél-fél oldalnyi hely üresen maradt a számukra (lásd a 363. oldalt). A bejegyzés a lap rongált volta miatt részben olvashatatlan. E gyűlés után is volt egy olyan tőrvényszéki ülés, amelynek a tárgyai nem kerültek bejegyzésre, hanem a helyük fél oldalnyi terjedelemben üresen maradt ez a Jubilate vasárnap utáni hétfőn (május 14-én) kezdődött Szombathelyen és négy napon keresztül tartott A lap rongált volta miatt a bejegyzés részben olvashatatlan. A közgyűlés ugyanis, amint az a címben és az ezen bejegyzést követő mondatban egyaránt olvasható, kedden törvényszéki üléssé alakult és folytatta munkáját három napon keresztül. A lap erősen rongált volta miatt az értelmezés nem teljesen biztos. — Amint a bejegyzés után olvasható, a vármegye közönsége a terminus szerdáján (október 24-én) pecsételőszéket (sedes sigillarís) tartott — talán a részgyűlés alakult át azzá -; ennek tárgyai azonban nem kerültek bejegyzésre, hanem a lap több, mint fele része üresen maradt A lap rongált volta miatt a bejegyzés értelmezése bizonytalan. A jegyzőkönyv 402. és 403. oldala, különösen a felső részeken annyira rongált, hogy a bejegyzések alig értelmezhetők, illetve sokszor néhány szó kivételével teljesen olvashatatlanok. Valószínűleg így volt ez már a lapszámozás ideján is: erre az utal, hogy a 403. oldal felső szélére nem írták fel a dátumot, mivel nem tudták elolvasni. Mindez természetesen a re geszt a készítést is erősen befolyásolta. A bejegyzés vége teljességgel olvashatatlan; ugyanígy a kővetkező bejegyzés is. A dátum az eredetiben: die Dominico, in festő videlicet beati Stephani regis. 1618-ban azonban István király ünnepe (augusztus 20-a) nem vasárnapra esett, hanem hétfőre. A bejegyzés magyar nyelvű, valószínűleg azért, mert közvetlenül érintette Szántőházy Ferenc jegyző személyét és ezért másra bízták a beírását amint arra az eddigiekben több példa is volt A lap rongált volta miatt a bejegyzés értelmezése nem teljesen biztos. Az értelmezés a lap rongált volta miatt bizonytalan. Először Lőrincet írt a jegyző, majd átjavította Lajosra. A magyar nyelvű követutasítást mai olvasat szerinti átírásban adjuk közre. A vezetéknév olvasata a lapszél kopott volta miatt bizonytalan. Az ügyet nyilván valamelyik tőrvényszéki ülés tárgyalta és ezért is került bele a jegyzőkönyvbe. Nem tudjuk azonban, hogy melyik tőrvényszék, így nem is sorolhattuk egyikhez sem. A jegyzőkönyvet pagináló személy sem tudta ezt megtenni, ami abból látszik, hogy a lap egyik oldala sem kapott sorszámot A külzeten egyébként a kővetkező szövegek olvashatók: "Tarródy Mátyásért való kezesség", illetve "Egregio domino Paulo de Megyer prothonotario praesentiae Sacrae Caesareae et Regiae Maiestatis [...], domino fautori observandissimo (nemzetes Megyery Pál úrnak, a császári és királyi felségjelen242
