Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vasvármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1631-1641

Az alperes fél prokurátora protestál ezen határozat ellen és megfellebbezi azt. Elő­terjeszti továbbá, hogy a felperes kezdetben a keresetét részint általános törvényre ala­pozta, részint pedig a korábban hozott ítélet megsemmisítése után valamilyen más tör­vénycikkelyre, amelyet a keresetében meg is jelölt. Ez utóbbi törvényhelyet azonban annyi vitatás és főként az ítélet érvénytelenítése után nem lett volna szabad a keresethez kapcsolni, mivel ez tarthatatlan: erről és a kereset kettős voltáról a maga helyén és idejé­ben ügyvédi előterjesztést is kíván tenni. Amennyiben pedig a felperes a még nyilvános­ságra nem hozott és bizonytalan vizsgálatra akarja alapozni a keresetét, akkor követeli, hogy mutassa be a vizsgálatot: ellenkező esetben a törvényszék mentse fel az alperest. — A felperes fél ünnepélyesen tiltakozva elmondja, hogy a keresetnek megvan a megfe­lelő alapja, tehát az alperes alkalmazza magát az eddigi törvényszéki határozatokhoz. Ami a vizsgálat bemutatását illeti: bár ezt sem a törvény, sem a szokásjog nem írja elő, ő átadta az erről készült iratokat a törvényszéknek. Egyébiránt pedig, mivel úgy ítéli meg, hogy az alperes fél a sok kifogással csak arra törekszik, hogy fölöslegesen húzza az időt, ezért ő azt követeli Szent István király II. törvényének 32. fejezete és más törvénycikke­lyek alapján is, hogy a törvényszék hozzon végleges ítéletet. — Az alperes prokurátora erre újabb protestációt terjeszt elő, mivel véleménye szerint a felperes önkényesen visszalép attól a törvényhelytől, amelyre a keresetét alapozta és ismét csak új törvényt választ, ami által már három alapúvá teszi a keresetét. Ezen túlmenően pedig azt is kö­veteli, hogy kapjon másolatokat a vizsgálatról, amely a felperes állítása szerint a törvény­szék kezénél van; továbbá új határnap kitűzését is kéri, mivel a mondott másolatot ta­nulmányozni kell. — A felperes szerint a fent idézett fejezet összhangban van a kereset­ben hivatkozott törvénycikkelyekkel, ezért megismétli a végső ítélettel kapcsolatos köve­telését. — A törvényszék határozata: a vizsgálatról nem ad ki másolatot, hanem felszó­lítja az alperest, hogy oly sok és oly súlyos figyelmeztetés után válaszoljon végre egyene­sebben, mert máskülönben így hozza meg a végleges ítéletet. Az alperes fél egyaránt protestációt terjeszt elő a határozattal és a vizsgálattal kap­csolatban; ez utóbbira nézve azért, mert szerinte a felperes annak alapján semmiféle ke­resettel nem állhatott volna elő az alperes ellen. A vizsgálatban szereplő személyek ugyanis mást vallottak az alispán úr előtt, majd később mást, az előbbitől különbözőt vallottak a káptalan, illetve a királyi ember előtt: ellentmondásokkal teli vallomásaikat tehát semmiképpen sem lenne szabad figyelembe venni a törvényszék előtt. Mindez ma­gukból a vizsgálatokból nyilvánvaló: s mivel az ellentmondások valóságosak, a felperes semmiféle keresetet nem támaszthatott volna. Az elmondottak bizonyítására bemutatja a birtokában lévő vizsgálati anyagot és kéri, hogy a törvényszék az abban foglaltak alap­ján mentse fel az alperes asszonyt. — A felperes prokurátora kijelenti, hogy az általa el­végeztetett vizsgálat összhangban van az ország törvényeivel, míg az, amit az alperes be­mutatott, csak egyszerű vizsgálat és nem hiteles. Ezért ismételten kéri a végleges ítélet­hozatalt, mégpedig az általa bemutatott vizsgálat, illetve hivatkozott törvények alapján. 236

Next

/
Thumbnails
Contents