Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vasvármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1631-1641

bathelyre menjen, és ispán uram quartert rendel és nevez nekik, ki-ki hová menjen. Vajdák lesznek Borda Mátyás, Goda János és Komondy János. Az százas vajdának leszen fizetése húsz forint, az kiknek az curián való zsellérek fizessenek az taxa szerént kétannyit, az mennyi az előbbeni taxája volt. Az mely taxát szolgabíró uramék de facto szedjenek, az mi ebből megmarad, dobra, zászlóra tartsák; ezten napra minden ember megadja bíró uraméknak." 1606. (II. 14-15.) A vármegye közönsége arról is rendelkezett, hogy a nem birtokos nemesek milyen módon vegyenek részt a gyalogos katonaság kiállításában: "Az veval (?) tartó nemes ember, az ki úr szolgája, maga helyett az vármegye kéziben, ha az urával másutt leszen, egy lovast adjon jó szerszámmal, ha itthon leszen, együtt legyen személye szerint. Az ki penig egy házhelyi nemes ember és az urával lészen az vármegye hadán kívől, azt viceispán uram az szolgabírákkal együtt limitálja juxta facultatem, hányan adjanak egy lovast avagy gyalogot. Az kik özvegyasszonyok és armalisták, azok is az szerént limitáltassanak; az mely limitatiónak napját hagytuk holnapi napra elkezdeni Szombathelyen." VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1634. augusztus 17. Szombathely 1607. (II. 15.) A közgyűlésen — amelyet a főispán űr rendelkezésére és parancsára hívtak össze — a vármegye főurai követeik által képviseltették magukat. 1608. (II. 15-16.) A közgyűlés előtt felolvastatott ő császári és királyi felsége azon levele, amelynek tárgya: mindazoknak a kártételeknek és törvénytelenségeknek a kivizsgálása, feljegyzése és összeírása, amelyeket a törökök a zsitvatoroki békekötés után követtek el a meghódolt falvakban és másutt. — A vármegye közönsége ezen összeírás elkészítését, valamint az annak elvégzésével megbízandó személyek költségeinek megtérítésével kapcsolatos rendelkezést is a legközelebb tartandó közgyűlésre halasztotta, amelynek időpontjául szeptember havának 4. napját és az azt követő napokat tűzte ki. 1609. (II. 16.) A közgyűlés előtt felvétetett a főispán úrnak és a vármegye magisztrátusának, mint felperesnek a Nemeshollós possessióban lakó Kajthár Gergely és Kajthár Pál (nobiles), mint perbe hívottak ellen indított pere. Miután a nevezett alpereseket a kellő időben a törvény elé idézték ezen mostani határnapra, Meszlényi Péter a vármegye magisztrátusának a személyében a következőket terjesztette elő ellenük: "Mivel hogy az elmúlt Szent Lőrinc nap tájban, az jelen való 1634. esztendőben, mikorontán az nemes Nádasdy Mihály, azon Hollósban lakozó, az ország útjában házához akarván menni békességesen, senkinek semmit nem vétvén, az felül megírt I-k (incattusok = alperesek) more hostili et praedonico reája támadván, ék193