Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.
Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620
túlfizetésből pedig Batthyány Farkas urat kell kielégíteni. Elrendelte továbbá, hogy e pénz beszedői maga Batthyány Farkas, valamint Szekeres Márton és Kithonicz János legyenek. 816. (1.215.) Poppelné asszony protestációt terjeszt elő és kijelenti, hogy nem tűri el jószágain árkok ásását a Rába folyó vizének az odavezetése céljából, hanem inkább kész lesz a folyó partjának az eltorlaszolására. 817. (I. 215.) A vármegye közönsége a szolgabírákat és a helyettest (vicegerens) bízta meg a még az 1599. esztendőből való adóhátralékoknak a beszedésével. VAS VARMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1602. május 12. H. n. 13 818. (I. 218.) A vármegye közönsége azt a határozatot hozta, hogy Székesfehérvár helyreállítására csupáncsak Egerváry Mihály szolgabíró járásából minden 25 ház után egy-egy gyalogost kell állítani, akik 6 napi munkát tartoznak majd végezni ott. Az állítandó munkások a folyó május hónap 20. napja előtt jelenjenek meg Sárváron (in Saar); aki pedig ezt elmulasztja, azt 12 forint büntetéssel kell sújtani. Vezetőjük Meszlényi Orbán (egregius) lesz, akinek fizetségét minden napra, amíg ott fog tartózkodni, egy forintban határozták meg. 819. (I. 218.) A vármegye közönsége elrendelte, hogy minden 50 porta után egy-egy szekeret kell kiállítani és azokat Győrbe kell vinni. 820. (I. 218.) Széchy Tamás úr protestációt terjeszt elő, kijelentvén, hogy ő a teljesen elpusztult jószágaitól nem tud szekereket állítani. 821. (1.218.) A vármegye közönsége meghatározta annak a személynek a fizetségét, aki a mondott szekereket fogja vezetni: eszerint minden porta után 50 dénár jár neki, amit azonban ő maga kell, hogy beszedjen. 822. (1.218.) A vármegye közönsége arról is határozott, hogy valamely férfiakat kell követségbe küldeni Mátyás főherceghez, akiknek kötelessége lesz szorgalmatosan könyörögni, hogy őfelsége mindezeknek a terheknek a viselése alól mentse fel a Rábán túl fekvő birtokokat. 823. (I. 218.) A vármegye közönsége engedélyezte a Rába folyó mentén a legeltetést a katonák számára, azzal, hogy ha valaki együtt használja a legelőket egy olyan katonával, aki nem ugyanabban a helyőrségben teljesft szolgálatot, akkor ha nemes emberek, a törvényszék elé kell idézni őket, perüket rögtön és a persorozaton kívül fel kell venni és az elmarasztaltakat meg kell büntetni; ha pedig nem nemes az illető, akkor a lovát el 20
