Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.
Vasvármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1631-1641
1538. (II. 3.) Tisztelendő Sennyey István úrnak, győri püspöknek a személyében Szekeres Márton terjeszt elő protestációt, amely szerint az alispán urak a legkevésbé sem járhatnak el a Szombathely oppidumban lakozó nemes személyek ellen, mert ha valamely panaszok miatt törvénykezés okáért e városba jönnek, akkor azzal megsértik a nevezett püspök úr földesúri hatalmát és joghatóságát. Eltiltja tehát az alispánokat minden ilyesfajta törvénykezéstől és végrehajtástól, s követeli, hogy ha valaki valamilyen keresetet akar támasztani a mondott nemesek ellen, akkor azt az ő földesúri törvényszéke előtt tegye, s ő mindenben törvényes elégtételt fog szolgáltatni. — A protestáló levelet kért a tiltásról, amelyet a vármegye ki is adott a számára. • VAS VARMEGYE ÉS A DUNÁN INNENI VÁRMEGYÉK KÖZGYŰLÉSE 1632. március 8. Szombathely 1539. (II. 3.) A közgyűlés elé terjesztetett Magyarország nádorispánjának a levele, amelyet megolvasván, ezen Vasvármegye főispánja és az ország Dunán inneni részeinek főkapitánya őnagysága nevében előterjesztette, hogy a jelen szükség parancsára a főpapok, bárók és birtokos nemesek jószágaiknak megfelelően minden egyes porta után fizessenek 3-3 forint adót. A nevezettek ezenkívül más előterjesztéseket is tettek. 1540. (II. 3-4.) Vas vármegye közönsége, valamint a többi Dunán inneni vármegye küldöttei megegyező akarattal és egyhangúlag a következő határozatot hozták a nádor- ispán úr kérésére: nem kívánnak a porták után újból adót fizetni, eífenben ha a szükség úgy kívánja, készek az ország törvényeiben meghatározottaknak megfelelően részleges hadjáratot indítani. Ami a személyes felkelést illeti, ezzel kapcsolatban szintén az ország törvényeiben előírtakhoz kívánják magukat alkalmazni. Végül pedig ami a Szent Korona őreinek a fizetését illeti, a közgyűlés elhatározta, hogy a törvények szerint be kell hajtani a hátralékokat azoktól, akik még nem fizettek, továbbá, hogy az erre a célra szolgáló kivetést a folyó esztendőben is oly módon kell elvégezni, ahogyan eddig szokásban volt. 1541. (II. 4.) A közgyűlés elrendelte, hogy a kézműves mesteremberek mindenütt kötelesek árucikkeikért az árszabás szerint elfogadni a magyar pénzt és pénzérméket; akik ezt megtagadnák, azoktól el kell kobozni a portékáikat. Az árak megszabását pedig a Dunán inneni vármegyékből összehívandó követek fogják elvégezni: az erre szolgáló gyűlés helyszíne Szombathely oppidum lesz, időpontja pedig április havának 26. napja. 1542. (II. 4.) A vármegye közgyűlése elrendelte, hogy a különféle okokból kivetett pénzek perceptorai ugyanabban az időpontban, vagyis április havának 26, 27. és 28. napján tartoznak számot adni pusztán csak a jelen rendelkezés alapján, tehát semmilyen más idézésre sem várva. Hasonlóképpen számadást kell készíteni a végvárak számára 179