Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.
Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620
potába az áldott békesség. A vármegye azonban az őnagysága által meghirdetett országgyűlésre semmiképpen sem tud követeket küldeni, mivel a Pozsony felé vezető utakat olyannyira elzárták a mindenféle nemzetből való katonák, hogy a küldendő követek nem vállalhatják fel az utazást, hiszen személyük és életük is veszedelemben forogna. 1506. (1.439.) A vármegye közönsége a fentebbi határozatok és állásfoglalások (lásd az előző két bejegyzést) tolmácsolása végett őfelségéhez Cziráky Mózest és Lakner Kristófot (egregii) küldte követségbe, a nádorispán úrhoz, illetve Erdélyország fejedelméhez pedig Niczky Ferencet és Rajky Imrét (egregii). A nevezett követek megkapták a megfelelő megbízóleveleket is. 1507. (1.440.) A vármegye közönsége a nádorispán úrhoz küldendő követek költségeire 50 forintot, az őfelségéhez küldendők költségeire pedig 100 forintot rendelt, s e pénzeknek, valamint más tartozásoknak is — annak a 100 forintnak tudniillik, amellyel az ugyancsak követségben járt Batthyány Ferencnek (spectabilis et magnificus), illetve másik 100 forintnak, amellyel Nádasdy Tamásnak és Cziráky Mózesnek adós a megye —a megszerzésére a következő kivetést készítette el: a főurak és birtokos nemesek minden egyes porta után 20 dénárt, az egytelkes nemesek pedig személyük után 10-10 dénárt fizessenek erre a célra. A fizetésnek minden arra kötelezett személy 8 napon belül köteles eleget tenni, a nem fizetőket és késlekedőket pedig pusztán a jelen határozat erejével a kivetett összeg kétszeresére kell büntetni. 1508. (1.440.) Azoknak a különféle csavargóknak, gonosztevőknek, lovas és gyalogos katonáknak a megyébe való bejutását megakadályozandó, akik nem a hidakat használják, hanem mindenféle titkos átkelőhelyeken szoktak bejönni a megye területére, a közgyűlés a következő határozatot hozta: az alispánok és a szolgabírák jelöljenek ki egy napot, amelyen a nemesek, illetve a főurak jószágain lakó jobbágyok kötelesek lesznek megjelenni és a Rába folyó partjait eltorlaszolni, mégpedig oly módon, hogy a túlsó parton fákat vágnak ki, az innenső parton pedig karókból és közönségesen "fentő"-nek mondott fatörzsekből sáncokat építenek. 1509. (1.440.) A vármegye közönsége teljeskörű felhatalmazást adott az alispánoknak, hogy a rövidített törvénykezésről kiadott országos törvényekben foglaltaknak megfelelően eljárhassanak és ítélkezhessenek minden olyan ügyben, amely a Szent Egyed ünnepétől (szeptember 1-től) kezdődően mostanáig előfordult, illetve ezután, amíg a lázadás és az ország jelenlegi zűrzavaros állapot tart, előfordulandó hatalmaskodásokkal, károkozásokkal és bármilyen más gonosztettekkel kapcsolatos. Ami pedig Magassy Lászlónak a törvényszék elé terjesztett ügyét illeti, a vármegye közönsége elrendelte, hogy az alispán úr tűzze ki az időpontot és a helyszínt, amikor és ahol végső ítéletet hoz és intézkedik annak végrehajtásáról is. A fent említett perek felülvizsgálatára, illetve
